Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

IV. fejezet: Az új Véged - A 65 éves pusztaság

örökös urunknak Bottka Ferenc uram előtt. Datum, Szentkirály de 14-a may, Anno 1675"

246 Az írás kelte után a békés egyezség alapján legeltethettek a széplakiak a végedi erdőben. Valószínű azonban, hogy a 17. századi nagy birtokpernek és háborúskodásnak ez a jogsértés volt a kiindulópontja. Véged pusztasága idejéből sajnos csak nagyon kevés adat maradt fenn. A fenti levél keletkezése után 16 évvel íródott a következő dokumentum, mégpedig egy záloglevél. 1691. szeptember 8-án a fent említett Esterházy Mihály két fia úgy döntött, hogy végedi birtokukból elzálogosítanak egy részt a hármasi malom molnárainak. Esterházy Dániel és László 200 aranyforintért három egykori jobbágytelket adott zálogba Molnár Mihálynak és négy fiának, Jánosnak, Pálnak, Mihálynak és Andrásnak.

247 Az elzálogosított három jobbágytelek a pusztulás előtt Dongó Balázs, Kertész András és Kiss János használatában volt. Mint láthatjuk, a falu megszűnése után húsz évvel még mindig az egykori jobbágyok nevével azonosították a végedi telkeket. Molnár Mihály és fiai a három jobbágytelket a hozzájuk tartozó szántóföldekkel, rétekkel, erdőkkel együtt egészen addig használhatták, amíg a zálogösszeget nekik vissza nem fizetik. Abban az esetben, ha az esedékességkor nem tudnának fizetni, akkor Dongó Balázs telkének a tulajdonjogát teljes egészében megkapják a hármasi molnárok. A zálogba adott három jobbágytelek ügye még a 18. század elejére sem rendeződhetett, mert 1724. április 26-án újra hallunk az egyik felől.

248 A fennmaradt írásból kiderül, hogy valamikor a 17. század végén a batyki hármasi molnároktól megvette Telekesi Török Imre az egyik végedi puszta jobbágytelket. Valószínű azonban, hogy ez az adás-vétel csak a házhely és a hozzá tartozó részek bérleti jogának eladását jelentette. Erre utal, hogy Török Imrének később a házhely használata fejében bérleti díjat kellett fizetnie Felsőbüki Nagy István részére, aki megvette Esterházy Dánieltől a Sitkey-javakat, így a végedi birtokrészét is. 1724-ben a telek bérleti díját már az új bérlő, Festetich József fizette ki az új végedi birtokosnak, Nagy Istvánnak. Erre az időre már 50 aranyforint volt a jobbágytelek bérleti díja. Ezt Festetich József fizette ki, mert közben megvette Telekesi Török Imrétől a baltavári birtokot és vele a végedi jobbágytelek bérleti jogát. Valamikor a 17. század utolsó éveiben összeírták az Esterházy család számára Vas és Zala vármegyei birtokaikat.

249 Környékünkön lévő birtokaik a kámoni uradalomhoz tartoztak. Az összeírás szerint Kámon, Herény, Aranyad, Szentpéter, Batyk, Véged, Zalaszeg és Erénye tartozott ehhez az uradalomhoz. A felsoroltak közül csak Kámon és Herény voltak lakott helyek, a többiek ekkor még lakatlanok voltak, tehát az összeírást ak94