Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

IV. fejezet: Az új Véged - A 65 éves pusztaság

kor készítették, amikor a környék nagyobb része még puszta volt. Az írás­ból az is kiderül, hogy a felvidéki Galántán lakó Esterházy család nem csak a Sitkey család javait szerezte meg Vas és Zala vármegyékben, hanem mások birtokai közül is került hozzájuk. Batykot, Zalaszeget, Aranyadot és Szentpétert bizonyára a Batthyány családtól szerezték meg, mivel ezek a falvak sohasem tartoztak a Sitkey birtokokhoz. Véged birtokosainak a sorában a 17. század végére egy újabb változás állt be, a század közepe óta immár sokadszor. Ezúttal Esterházy Dániel ad­ta át végedi birtokrészét Felsőbüki Nagy Istvánnak. A birtokügylet hátteré­ben az állhatott, hogy az Esterházy családnak a Felvidékről nehezen kezel­hető lehetett a nyugat-dunántúli birtokcsoport. A birtokügyletet bizonyos családi és rokoni kapcsolatokra hivatkozva kötötték meg, de valószínűleg nem ez volt a fő oka annak, hogy az Esterházyak eladták itteni birtokaikat. Felsőbüki Nagy István a felesége, Tompa Rebeka révén rokonságban állt a Sitkey családdal. Rebeka ugyanis Nagy sitkei Sitkey Ádám dédunokája volt, Sitkey Évának pedig az unokája. 250 Felsőbüki Nagy István erre a ro­konságra hivatkozva próbálta meg a saját családja birtokába összegyűjteni az egykori Sitkey-javakat. Mivel a birtokok nagy része Esterházy Dániel tulajdonában volt, ezért meg kívánta vásárolni tőle az említett birtokokat. Ennek az első lépése volt, hogy összeíratták az egykori Sitkey-javakhoz tartozó birtokokat. 251 A javak akkor Kis- és Nagysitke, Tokorcs, Bajt, Battyán, Kanotha, Vinár, Véged, Gyűrűs és Hahót falvakból és pusztákból álltak. Az összeíráskor az Esterházyak végedi pusztájában lévő részbirtokot összesen 200 aranyforintra értékelték. Mivel az összeg azonos az 1691-ben a hármasi molnároknak zálogba adott három jobbágyteleknek az értékével, ezért az is elképzelhető, hogy a végedi birtokrész csak három jobbágytelek­ből és a hozzájuk tartozó részekből állt. Sajnos az 1697 augusztusában ké­szített összeírás csak a birtokrész értékét közli, a nagyságát pedig nem. El­dönthetetlen, hogy mekkora is volt a valóságban az Esterházy család vége­di birtoka. Az összeírás és értékbecslés után 1698. április 9-én a kismartoni Es­terházy kastélyban egyezséget kötött Felsőbüki Nagy István és felesége Tompa Rebeka, más részről pedig gróf Esterházy Dániel a Sitkey-javak ügyében. Eszerint Esterházy Dániel a kissitkei birtokot és a Sitkey-javak­hoz tartozó egyéb birtokokat, birtokrészeket és jogokat átadja Nagy István­nak és feleségének, mivel azok őket illetik a "verség és hagyományozás út­ján". A birtokok átadása fejében Felsőbüki Nagy István és Tompa Rebeka 8000 aranyforintot fizetett Esterházynak. Mint látjuk, a rokonságra való hivatkozás csak üres frázis volt, mivel a pénz játszotta a fő szerepet az ela­95

Next

/
Thumbnails
Contents