Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

III. fejezet: Véged a török korban - Az első Véged pusztulása

várak lovassága megakadályozta őket. A későbbi időkben élt tanúk vallomásai szerint ebben az évben semmisítette meg a török a béri várat.

237 A szentgotthárdi csatát megelőző és követő pusztítások ellenére még mindig maradtak jobbágyok a faluban. Ezt bizonyítja, hogy a türjei prépost pereiben végedi tanúkat is találunk. 1667. október 12-én azért került sor tanúk kihallgatásra, hogy megállapítsák annak a helynek a hovatartozását, ahonnan a türjei marhákat elhajtották.

238 Ebben a jegyzőkönyvben még szerepelnek a korábban megismert végedi jobbágyok nevei. A kihallgatottak között volt Vörös Péter 70 éves, Kertész András 40 éves, Bakics Gergely 45 éves és Dongó György 20 éves jobbágy is. Mind a négyen Telekesi Török Imre emberei voltak. Közülük Vörös Péter már bizonyosan nem lakott Végeden, mert ezekkel a szavakkal kezdi a vallomását, hogy "mikor még Végeden lakott". Erre az időre tehát már elköltözhetett egy másik faluba. 1668. február 7-én újabb tanúkihallgatást tartottak a jánosházi nemeseknek a türjén történt hatalmaskodása ügyében.

239 A kihallgatottak között megint találunk néhány ismerős nevet. Ilyen név Kígyós Péteré, Kertész Andrásé, Dongó Györgyé. Mindhárman Telekesi Török Imre jobbágyai voltak. Feltehető az is, hogy mind a hárman végediek voltak, de közülük már csak Kertész András neve után találjuk odaírva azt, hogy végedi lakos. Ez az utolsó két írás, amelyben az első Végeden lakó jobbágyokról esik szó. A későbbi írásokban már pusztaként szerepel a falu. Egy 70 évvel később folytatott per vallomásai között találjuk, hogy Végedet 1670-ben pusztították el.

240 A tanúk által a pusztulás éveként megadott 1670-es év csak a megközelítőleg lehet pontos dátum. Az 1669 végén kelt tiltakozó oklevélben ugyanis már pusztának nevezik a falut, csakúgy mint az 1670 tavaszán íródott hasonló tartalmú oklevélben.

241 Lehetséges, hogy már 1669-ben megszűnt létezni az első Véged. Ha a falu pusztulásának az idejét akarjuk megadni, akkor úgy kell fogalmaznunk, hogy Véged valamikor 1669-70-ben jutott a megsemmisülés sorsára. Ennél pontosabb adatot azért sem tudunk mondani, mert nincsen erre vonatkozó feljegyzés. Amikor a császári hivatalnokok arról készítettek tanúkihallgatási jegyzőkönyveket, hogy melyik falut mikor érte a török pusztítás, már nem volt senki Végeden, aki ezt el tudta volna mondani, lakatlan volt a falu. Véged pusztulására utal egy 1671-ben kiállított oklevél is, ekkor Sándor Gergely és Chernelházi Chernél Mihály zalai alispánok előtt Prodinszky Mihály prépost eltiltja a türjei prépostsággal szomszédos falvak lakóit a prépostság birtokainak a használatától.

242 Az oklevélbe az írnok belefoglalta Véged falu lakóit is, mintha a falu akkor is létezett volna, később azonban rájött, hogy 88