Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

III. fejezet: Véged a török korban - Véged a török-magyar háborúkban

a rajz szerint mintegy keretbe foglalta az erdő. A falu kétfelé választása bizonyára a Kissitkei és Nagysitkei családok jobbágyainak két részre osztását jelenti. Mindent összevetve hitelesnek fogadhatjuk el az egész ábrázolást, olyannak, ami a helyszínen készült. Az eredeti napló, benne az ábrázolásokkal a Bécsi Hadtörténeti Levéltárban található. Létezik viszont egyegy korabeli másolata a karlsruhei, illetve linzi levéltárban is. A Bécsben őrzött rajzokon a környezetet, a házakat, a templomokat és a domborzatot síkban ábrázolta a főkvártélymester. A Karlsruhei rajzokon ugyanazok a helyszínek élethűbben, térben vannak ábrázolva. A karlsruhei térképek tévesen 1616-ra vannak datálva, amikor viszont Kanizsa körzetében semmiféle hadművelet sem folyt. A Végedről készült rajz címe: "Das Läger oder quartier zu Vegedigg, Anno 1616." A Kanizsa felmentésére indított sereg egyébként október 7-én csatában vereséget szenvedett a töröktől, így nem tudta megakadályozni a vár elfoglalását.

193 A hadjárat lezajlása után egy ideig elkerülték a nagyobb hadmozdulatok Végedet, legalább is nincs adat róla, hogy török vagy magyar seregek vonultak volna erre. Néhány alkalommal azonban itt járhattak a kanizsa várbeli török portyázok. Ezt bizonyítja Batthyány I. Ádámnak, a Kanizsával szembeni végvárak főkapitányának a Zala folyó mentén lévő falvakhoz írott levele.

194 Ebben a Batthyány Ádám és Hagymássy János által 1645-ben írt levélben felszólítják az említett települések lakóit, hogy tegyenek jelentést a török csapatok mozgásáról a szentgróti várban. "Hagyjuk és parancsoljuk ti Szála mellett lévő falubeliek, úgy mint aranyadiak, szalaszegiek, szentpéteriek, batykiak, bériek, bozoliak, pakodiak, istvándiak, szöpötkiek mindnyájan, hogy mindenik falubeli a maga határában az Szálán, aholott lovas avagy gyalog által mehet, minden hajnalban megjárja és ha fel vagy alájövő töröknek nyomát látjátok mindjárt Szentgrótra lóháton sietséggel hírt adjatok, hasonlóképpen ti kik az Farkas erdejében laktok, úgy mint keresztúriak, széplakiak, végediek, peresztegiek, szentódorfaiak, bögöteiek, hosszúfaluiak ha föl vagy alá menő törököt vagy nyomát láttok, lovas falubeli polgár által hamarsággal hírt adgyatok Szentgrótra." A parancsot megszegőknek a magyarok is súlyos büntetést helyeznek kilátásba. "Kedvezés nélkül karóba vonyatunk benneteket, az ki közületek vétkesnek találtatik." A biztonsági intézkedésekre azért volt szükség Batthyány Ádám szerint mert, "hogy az török gyakran kijönnek csataképpen az Szála alól az Farkas erdejére, minthogy pedig sehonnan nem viszik az hírt sehova, mindenkor békével járhatnak". Ez a levél rávilágít a törökök által alkalmazott harci taktikára. A portyázok a kanizsai várból kitörve a Principális csatorna és a Foglár patak völgyében északi irányban egészen a Zala folyóig lo73