Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

III. fejezet: Véged a török korban - Véged a török-magyar háborúkban

szervezték legújabb magyarországi vilajetjüket, a várat pedig megerősítették komoly helyőrséget hagyva benne. Később ezek a kanizsai török csapatok a folyamatos portyáikkal pusztították és sarcolták Zala és Vas vármegyék falvait. Véged a török-magyar háborúkban Kanizsa ostromának idején Rudolf császár felmentő sereget indított útnak Győr vára alól a kanizsaiak megsegítésére. A sereg fővezére Philip Emmanuel von Lothringen, Mercoeur hercege volt. A még csak 7-8000 fős felmentő sereg 1600. szeptember 18-án indult el a Győr melletti táborából Kanizsa irányába. A sereg útja Pápa, Wachahal (Vásárhely?) és Káld helységeken keresztül vezetett dél felé. Szeptember 22-én vert tábort a sereg Kaidon, majd 23-án érkezett meg Végedre, ahol szintén letáborozott. A császári sereg főkvártélymestere Hans Leonhard von Zell volt, akinek a feladatai közé tartozott az, hogy mindennap feljegyezze Mercoeur herceg utasításait és azokat továbbítsa a lovas- és a gyalogezredek felé, esténként pedig minden alakulat számára megfelelő szálláshelyet jelöljön ki. A nagy művészi érzékkel megáldott katona a menetrend mellé lerajzolta az aznapi táborhelyet, a csapatok elhelyezkedését és a tábor környezetét is. Mivel minden esetben így tett, ezért a naplójában fenn maradt a Véged melletti tábornak a rajza is. Ezen a tusrajzon egy 11 részre felosztott sereg hadrendjét láthatjuk, Végedet pedig látképszerűen rajzolta meg Hans Leonhard von Zell. A rajzon több csoportban elhelyezve összesen 35 házat láthatunk, amelyek a templom körül helyezkednek el. A rajz szerint a végedi templom egytornyú és háromhajós volt, valamint egy magas dombon állt. A torony a templom dél-nyugati sarkához kapcsolódott és magas, karcsú volt az ábrázolás szerint. A rajzon szereplő templom felépítése hasonlít az 199l-es ásatásokon megismert alapokhoz, ezért mindenképpen hitelesnek fogadható el. A falu és környéke esetében azonban már nem ennyire világos a helyzet. A látkép jobb és bal szélén egy-egy folyót ábrázolt a rajzoló. A jobb oldali folyón egy gázlót is találhatunk. Zavarba ejtő azonban, hogy a szállásmester azt tünteti fel névként, hogy Zala folyó. Mivel bizonyos, hogy a végedi templom mellett soha nem folyt a Zala, ezért valószínű, hogy az Ágas patakot nézhette el a Zalának a rajzoló. A másik folyó ez esetben pedig nem lehet más mint a Kánya patak. A rajzon ábrázolt utak ugyan nem emlékeztetnek a mai helyzetre, de az Ágas patakra rajzolt gázló a mai temetői híd környékén lehetett. A két különálló részre osztott falut 72