Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

III. fejezet: Véged a török korban - Török pusztítások a 16–17. században

vainak egy részét a magyar adószedők 1598-ban már török adófizetőnek is írják. Ha az 1570 körüli magyar adóösszeírásokat nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy Véged ekkor még nem fizetett adót a töröknek, így nem is volt török birtok. Tehát hiába adták át a falut javadalomként Hüszein Bin Ovejsz szpáhinak, a végediek nem hódoltak meg előtte, nem fizettek adót neki. 1572 és 1574 között minden adóösszeírásban az szerepel a falu neve mellett, hogy nem török birtok.

170 Eszerint a fehérvári török defterdárok által valamilyen portya alkalmával készített összeírásnak nem lett semmilyen gyakorlati következménye a falunk számára. 1574-re Véged újra kezdte összeszedni magát. Ekkor már volt itt 4 negyed porta, amely adót tudott fizetni, de ezeken kívül találunk több szegény portát is.

171 Az 1573. évi összeírás végére az adószedő megjegyzésként újra odaírta, hogy Végedet a török Sziget várának eleste után felégette.

172 Ez azt bizonyítja, hogy az 1566-73 közötti hét évben nem történt újabb török támadás a falu ellen. Véged a rövid békés időszakban megpróbálhatta a korábbi veszteségeket kiheverni, a károkat helyrehozni. Ebben a helyzetben csak az 1575-ös esztendő hozott jelentős változást. Ekkor a magyarországi török parancsnokok ismételt támadásokat indítottak a hódoltságukon kívül eső várak és települések ellen.

173 Véged esetében a portyáknak meg is lett az eredménye, ugyanis a falu fennállása óta első alkalommal teljesen megszűnt. Az adószedők az 1576, 1578, 1582 és 1584-es években egyaránt azt írják a faluról, hogy teljesen felégetett és elhagyatott, azaz puszta.

174 A falu pusztulásában bizonyára az játszotta a legnagyobb szerepet, hogy könnyen megközelíthető helyen fekszik. Közrejátszhatott az is, hogy megtagadták az adó fizetését a falu lakói a törököknek, akik erre válaszul felégették a nekik ellenálló Végedet. Ezután a pusztítás után Végedet a megmaradt lakói elhagyták és több mint 10 éven keresztül senki sem lakott a faluban. A fehérvári törökök által 1582-ben készített "mufassál-defter"-ben ugyancsak szerepel falunk, azt írják, hogy Véged lakatlan és üres.

175 Tehát mind magyar mind török források megerősítik azt, hogy Véged átmenetileg megszűnt falu lenni. A helyzet csak 1588-ra változik meg, amikor már újra a lakott települések közt szerepel falunk. Erre az időre már 17 portán laknak, amelyek közül azonban 14 zsellér.

176 Ez a tény, hogy a faluban lévő 17 lakott porta közül 14 zsellér a falu lakóinak nagyarányú elszegényedését is mutatja. A falu lakóinak 80 %-a már a legalacsonyabb sorba jutott, nekik már szinte semmijük sincs. A bekövetkezett sok-sok pusztítás miatt a lakóknak többször is újjá kellett építeniük az egész falut, így nem juthatott elég idejük a termelésre. A mégis megtermelt javakat pedig vagy a föl65