Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

III. fejezet: Véged a török korban - Török pusztítások a 16–17. században

mozdulatok bizonyosan érintették falunkat is, hiszen az adóösszeírásokból komoly veszteségek olvashatók ki. 1549-ben Végeden még 16 jobbágyporta volt, amelyek közül 12 adót is fizetett, 1553-ban viszont már csak 12 lakott portát találtak az adószedők, közülük is csak 3 volt képes adózásra.

159 Találtak viszont ekkor 11 puszta portát is, amelyek feltehetőleg az 155152. évi háború valamelyik hadjárata során váltak pusztává. 1566-ban I. Szulejmán szultán újabb magyaroszági hadjáratra szánta el magát. Május 1-én Isztambulból megindult csapataival Bécs ellen. Június hónapban elkezdődtek a csatározások a dunántúli hadszíntéren. Ezek a harcok általában a magyar és császári csapatok sikereit hozták, akiknek sikerült néhány várat visszafoglalni a töröktől. Augusztus 6-án aztán Szulejmán szultán hadserege megkezdte a Zrínyi Miklós által védett Szigetvár ostromát. Zrínyi és a vár védői több mint egy hónapon keresztül sem kaptak segítséget a császári csapatoktól, ezért 1566. szeptember 8-án, több mint egy hónapi ostrom után megmaradt emberei élén kitört a várból és hősi harcban elesett. Erre a kitörésre a megadás helyett szánta rá magát a magárahagyott, hős várkapitány. A győztes törökök az ostrom befejezése után, szeptember és október hónapokban elfoglaltak egy sor Somogy vármegyei várat, végigpusztították szinte az egész Dunántúlt.

160 Ezek a portyázok 1566 őszén eljutottak Végedre is és a mohácsi csatavesztés után immár harmadszor is elpusztították. Amint az 1564. évi adóösszeírásból megtudjuk, Véged a török támadást megelőzően már 23 portából állt. Ezek közül 20 porta volt lakott. A porták megoszlása a következő volt: 10 adófizető, 5 szegény, 2 zsellér, 3 újratelepített és 3 puszta porta.

161 Az adatok bizonyítják, hogy Véged kezdte kiheverni a korábbi két pusztítás okozta károkat. Sajnos a falu sorsa újra csak a pusztulás lett. Az 1566 őszi adóösszeírás szerint a faluban a két tulajdonosnak, Sitkey Jakabnak és Sitkey Mihály malmának összesen két adófizető portája maradt. Az összeírást készítő adószedő Véged neve után megjegyzésként odaírta, hogy a falut felégették.

162 Tehát az adatok azt bizonyítják, hogy a török csapatok megint eljutottak Végedre és ott óriási károkat okoztak. Valószínű, hogy az egy hónapig tartó ostrom következtében a jobbágyoknak volt idejük felkészülni a támadásra és így legalább a rabság és a legyilkolás elől megmenekülhettek azzal, hogy elrejtőztek. Ezt mutatja, hogy 1569-re már újjáépült a falu, a porták száma pedig majdnem elérte az öt évvel korábbi szintet. 18 porta állt a Végeden, amelyek közül 12 volt teljesen újratelepített.

163 Ezek szerint életben maradt annyi jobbágy, hogy fel tudták építeni a falut a romokból. Véged tehát a harmadik alkalommal hevert ki egy súlyos csapást. 62