Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

III. fejezet: Véged a török korban - Török pusztítások a 16–17. században

A törökök az 1543-ban elfoglalt Fehérvár várával a központban megszervezték újabb magyarországi szandzsákjukat. Ez kisebb közigazgatási egység volt a török államszervezetben, egy nagyobb területű magyar megyének felelt meg, és szpáhi birtokokra tagozódott. Egy-egy ilyen szandzsák élén katonai és kormányzati jogkörrel a szandzsákbég állt.

164 Az újonnan megszervezett fehérvári szandzsák megpróbálta kiterjeszteni a hatalmát Végedre és a környék más falvaira is. 1570 körül ezek a fehérvári törökök összeírták az általuk megfenyegetett és több-kevesebb sikerrel adófizetésre kenyszentett magyar falvakat. Az elkészült "idzsmál defter "-ben a szpáhik birtokai között ezt találjuk: Hüszein Bin Oveisz tímár-iavadalombirtoka: Karmacs falu 7.000 akcse Véged falu 500 akcse Egyházas-Szentpéter falu 500 akcse értékben A három falu a Rezi-náhijében, azaz járásban feküdt. A szpáhik a török hadsereg lovas katonái voltak, ők a magyar nemesek török megfelelői, akik szolgálataikért birtokokat kaptak a szultántól. Ezekért további fegyveres szolgálattal tartoztak. A szpáhi a kapott birtokokat nem adhatta el, nem örökíthette az utódaira, sőt azokat a szultán bármely alkalommal visszavehette tőle vagy máshol adhatott újakat helyette. A tímár-javadalombirtok annyit jelentett, hogy a szpáhik ebből fedezték a megélhetésük és a felszerelésüknek a költségeit.

165 Végednek ebben az időben két birtokosa volt, egy magyar és egy török. A török földesúr a fentebb említett Hüszein Bin Ovejsz volt, aki katonai szolgálataiért cserébe az összeírás szerint 8.000 akcse értékű javadalombirtokot kapott, amelyek közé falunk is tartozott. A fentebb említett és 1570 körül készült defterből ismerjük a szomszédos Batyk török földesurát is. Öt Mahmud Bin Halilnak hívták és szintén a fehérvári várban szolgált szpáhiként. A defterdárok batyki birtokát összesen 366 akcse értékre becsülték.

166 Ezt a török összeírást bizonyára a Szigetvár eleste utáni, még a pusztítás képét mutató falvakról készítették, mivel az 500 és a 366 akcse érték igen kis falvakat sejtet. Az akcse egy ezüstből vert török aprópénz volt, amelyből 50-60 db. érhetett egy magyar aranyforintot ebben az időben. Ezek szerint tehát Véged kb. 8-10 aranyforintot, Batyk pedig 6-7 aranyforintot ért. Ez pedig csekély a korábban több száz aranyforintra értékelt Véged esetében, de ugyanez a helyzet Batyk viszonylatában is. A törökök a Rezi-náhijét, ahova ez a két falu is tartozott 1563 és 1566 között nem írták össze. Az 1570 körül készített defter szerint még 21 falu 63