Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

III. fejezet: Véged a török korban - Török pusztítások a 16–17. században

ellen, hogy egy évvel később Jakab egyik testvére, Gergely is követte a példát és ő is végrendelkezett. A "török és német veszedelem közepette", 1566-ban megíratott végrendeletében a birtokait egyik testvérére, Sitkey Gotthárdra hagyta. A jog szerint feleségére és leányaira hagyható részeket pedig Zámbó Barbarára és gyermekeire Zsófiára, Dorottyára és Edvigára hagyta.

157 Amint látható, Gergely meg sem próbálkozott teljes birtoka feleségére és leányaira hagyásával. Úgy látszik, hogy benne nagyobb volt a családi összetartás, mint Jakabban, ugyanis ha a birtokokat a leányok öröklik, akkor azok örökre elvesznek a család számára, mivel a birtok férjeik kezébe kerül hozományként. A Kissitkei ág ezeknek a végrendeleteknek a készítésekor már közel jutott a férfiágon való kihaláshoz, hiszen az utódokat hátrahagyó négy testvér, Jakab, Gergely, Gotthárd és György közül egyedül csak Györgynek voltak fiai. A négy testvér után összesen 10 leány és két fiú utód maradt, közülük is csak Pál alapított családot. Mivel később neki is csak egy leánya, Erzsébet született, ezért a 17. század elején férfiágon kihalt a Kissitkei Sitkey család. Török pusztítások a 16-17. században Magyarországot a mohácsi csata elvesztése után folyamatosan veszélyeztette a török, de igazán komoly hadjáratot csak 1532-ben vezetett erre a Török Birodalom. 1541-ben aztán a főváros, Buda vára is a törökök kezére került. Ezzel állandósult az ország korábbi kétfelé szakítottsága helyett a három részre szakadás. Magyarországból egy rész a Habsburgok kezén volt, egy rész a Török Birodalom része lett, egy része pedig Erdélyi fejedelemség néven viszonylagosan önállóvá vált. Az ország középső része, benne Buda várával a törökök kezébe került, ahonnan támadásokat tudtak indítani a többi országrész ellen. A török csapatok 1551-ben újabb hódító hadjáratot indítottak a megmaradt ország ellen. Ez év szeptemberében a Dunántúlon is megindultak a harcok, amelyeknek a fő hadszíntere azonban Kelet-Magyarországon volt. Khadim Ali basa budai beglerbég parancsára a fehérvári szandzsák egyik lovasserege áttört a végvárak vonalán Veszprém és Tihany várai között és egészen Szentgrótig törve előre elpusztította Zala vármegye egy részét. 1552-ben folytatódtak az előző évben megkezdett harcok. Június 14-én a veszprémi püspök arról panaszkodik a királynak, hogy a török tűzzel-vassal pusztítja Sümeg környékét. A magyar végvárak katonasága ebben a helyzetben Szentgrót váránál összpontosult, figyelve a török hadmozdulatokat.

158 Ezek a török és magyar had61