Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)
III. fejezet: Véged a török korban - A 16. század eleji Véged
1538-ban a malom Nagy sitkei Sitkey István birtokából az ugyancsak Nagysitkei családbeli Benedek kezébe került. 1566-ban pedig a türjei monostor prépostjának, Sitkey Mihály tulajdona, aki szintén ebből az ágból származott. 135 Később szintén az ebbe a családba való Sitkey Gáspáré volt a malom, így joggal feltételezhetjük azt, hogy a Kissitkei ágnak nem volt semmi joga a malomhoz. Bizonyosan a malom gátjai fogták fel azt a vizet, amely az említett halastavat alkotta. Nagyon valószínű az, hogy ez a tó azonos azzal, amelyet 1508-ban a töltés építésével kapcsolatban említett az oklevél. Márpedig akkor ezen a tavon keresztül vezethetett a töltés is. így egyértelmű, hogy az 1508-ban említett töltést az Oszta melletti töltéssel azonosíthatjuk, ez pedig a malom pontos helyét a patakok összefolyásánál határozza meg. Szerepel a halastó az 1538. évi ajándékozásnál és az 1632. évi tiltakozásnál is. Ebből a tóból nyerhette a malom a működéséhez szükséges vizet. A jelenlegi Oszta területén volt ez a halastó, amely bizonyára mocsárvilággá változtatta a területet. A tó akkor szűnhetett meg, amikor a falu is elpusztult, a karbantartás hiánya miatt teljesen mocsárrá változhatott. 1548-ból maradt ránk az első írás, amelyben szerepel a végedi jobbágyok névsora. Ekkor Sitkey Sebestyén fiai, Jakab, Ferenc, Gergely, Gotthárd és György osztoztak meg a birtokaikon, többek között a végedi részükön is. 136 Az öt testvér megosztozott a nekik szolgáló jobbágycsaládokon is. A többoldalas jegyzőkönyvből megismerhetjük a végedi jobbágyok egy részének a nevét. Összesen húsz különböző családnevet találhatunk meg az írásban. Ezek a nevek a következők: Balázs, Balogh, Dongó, Illésfi, Kertész, Kígyós, Kiss, Köves, Orbán, Ormos, Panyó, Pál, Pethes, Pethő, Polgár, Süvegh, Szabó, Vörös, Varga és Weghedy. Két évvel később újra találkozunk a végedi jobbágyokkal. 1550-ben vallomást kellett tennie a Botkaházával és Martonfával szomszédos falvak megbízottainak, így a végedieknek is. A kihallgatásra azért került sor, mert Bakács Sándor és Bottka Miklós pereskedett egymással az állatok legeltetése miatt. Az ügyben a vegediek a következő vallomást tették: "Item Wegedy polgárok Balogh Bálás, Kys Antal, Petthky Benedek, Haydy Dénes, mint Wegedyek zomzédos megye határolják, meg egyeztek és nevök szerént azt vallották, hogj ember emlékezettül fogva emlékeznek rá hogj mindenkor zabád volt a martonffay marháknak a Botthkaházy földön által menniük mind az Széplakig és soha sem hallották, hogj tylos lett volna mint mast hogj tilalmazza az vitézlő Bottka Miklós a martonffay marhákat." 137 Ebben az írásban tehát a fenti húsz név után újabb két családnevet találunk. Ez a Petthky és a Hajdú. Azonban így sem lehet teljes a névsor, 55