Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

III. fejezet: Véged a török korban - A 16. század eleji Véged

helvség: hadiárat előtt: had lárat után: 1. Szentgrót 1531 83 1534 47 2. Véged 1531 49 1534 15 3. Tűrje 1531 25 1542 7 4. Bozol 1531 21 1536 -puszta 5. Zalabér 1531 14 1548 10 6. Batyk 1531 * 1534 14 Ezek az adatok arra utalnak, hogy minden falut értek kisebb nagyobb pusztítások. A Végeddel közvetlenül szomszédos települések közül Bozolt és Bögötét, valamint a kissé távolabb fekvő Tilajt teljesen pusztává tette a török sereg. A környéken bekövetkezett nagyarányú pusztítást mutatja, hogy 1535. július 11-én I. Ferdinánd király azért adott vásártartási engedélyt Tűrjenek és a türjei prépostságnak, hogy a török okozta károkat mielőbb ki tudja heverni.

129 A jelentősebb eredmény nélkül befejezett hadjárat után a törökök kivonultak az országból és néhány évig nem támadtak újra. Vidékünket legközelebb csak 1551-52-ben, majd Szigetvár eleste, Zrínyi Miklós halála után érte újabb török támadás. Véged az első csapást még ki tudta heverni, hiszen utána békés évek következtek. Némileg helyreállt a gazdaság és a rend a faluban, de a régi nagyság és gazdagság már soha sem térhetett vissza! Ez az első csapás megpecsételte Véged későbbi sorsát. Igaz ugyan, hogy a további támadások és pusztítások közepette még majdnem 140 évig fennállt, de minden alkalommal kisebb és kisebb lett. Néhány alkalommal pusztává vált, de mindig újra telepítették földesurai, ezért Véged csak a 17. század utolsó harmadában szűnt meg falu lenni. Az 1532-ben bekövetkezett pusztítás után Végeden újra megindult az élet. Az 1536-ban elkészült újabb adóösszeírásban már 8 és V2 adófizető, 8 szegény, 2 szolga és 5 újratelepített jobbágyportát találunk Véged neve mellett.

130 Az újratelepített jobbágyporták jelzik a legjobban, hogy nem menekültek el az életben maradt jobbágyok a faluból, hanem bíztak az újrakezdésben és a jövőben. Valószínűleg nem számítottak arra, hogy a jövőben bármikor megtörténhetnek az 1532. évihez hasonló támadások. A falu életének normalizálódását mutatja, hogy birtokügyletek történtek vele kapcsolatban. 1538. november 15-én Nagysitkei Sitkey István átengedi rokonának Sitkey Pál fia Benedeknek végedi birtokrészeit.

131 Az Az 153 l-es összeírásban nem szerepel Batyk, így nincs ebből az évből adata. Az adatok a falubeli porták számát jelentik évenként. 52