Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

III. fejezet: Véged a török korban - A 16. század eleji Véged

III. fejezet: Véged a török korban A 16. század eleji Véged A világ történetében Amerika felfedezése (1492) számít a középkor befejezésének, Magyarországon általában a mohácsi csatavesztéstől számítják az Újkort. A középkori magyar állam mohácsi csatatéren 1526. augusztus 29-én bekövetkezett összeomlása utáni időszakban Véged lakói még semmit sem érezhették az egész országra és így rájuk is leselkedő török pusztítás veszélyéből. Mohács után a falunak megadatott, hogy néhány évig élje még a maga békés életét. Egy 1531-ben, a csatavesztés után alig öt évvel készült adóösszeírásból megtudjuk, hogy mekkora volt Véged a török hadjáratok pusztításai előtt. Ekkor még a virágkorát élte, de már közel volt a török veszély. Az összeírás szerint 1531-ben három birtokosa volt a falunak: Sitkey Sebestyén, Sitkey Mihály és Székely Demeter. Székely Demeter úgy került a falubeli birtokosok sorába, hogy az elsőként említett Sitkey Sebestyén nővérét vette feleségül. Tehát a felesége, Krisztina hozománya képpen kapta meg a végedi birtokrészeit. A három birtokosnak összesen 20 adófizető, 17 szegény, 2 szabados és 10 puszta jobbágyportája volt Végeden.

124 Ebben az időben tehát összességében 49 jobbágyportából, vagyis jobbágytelekből állt a falu, amelyből 39 volt lakott. Egy-egy jobbágyporta a faluban lévő belső telekből és a külső tartozékokból állt. A belső teleken állt a ház, a gazdasági épületek és ide tartozott a kertalja is. Ezeket együtt hívták portának. A porta külső tartozékai között voltak szántóföldek, rétek, valamint a falu közös használatában lévő erdő- és legelőrészek. A portához tartozó területek nagysága falunként és földesuranként változott. Ezek a jobbágyporták a földesúr tulajdonát képezték, akinek a jobbágyok a telek használata után szolgáltatásokkal és bérleti díjjal tartoztak.

125 A Végeden összeírt 49 porta azt is jelenti, hogy a falu legalább 19 portával gyarapodott az 1474 óta eltelt idő alatt, hiszen akkor csak 30-ra becsültük a falubeli porták számát. Ez azt bizonyítja, hogy a közben rohamosan fejlődött a falu. Fejlődésének érzékeltetésére hasonlítsuk össze Véged adatait a környékbeli falvak és Szentgrót mezőváros adataival, amelyek ugyancsak az 1531. évi összeírásban szerepelnek: 49