Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

II. fejezet: A középkori Véged - Véged a középkor végén

Sajnos nem derül ki az oklevélből, hogy Hegh-i István mennyi pénzt adott kölcsön Sitkey Gergelynek. Ha ismernénk a zálog összegét, akkor össze lehetne hasonlítani a 15. századi adatokkal a falu jobbágyportáinak értékét. Azt sem közli velünk az oklevél, hogy ez a beiktatás a birtokrészekbe örök jogon történt-e, vagy csak a zálog leteltének az idejére. Valószínűbb azonban, hogy csak a zálog idejére kapta meg ezeket a birtokokat Hegh-i, mivel a későbbi évek adóösszeírásaiban nem szerepel végedi birtokosként, ellenben itt találjuk a zálogba adó Gergely gyermekeit. Kilenc évvel a mohácsi csata bekövetkezte előtt egy roppant érdekes adatot közöl Végedről egy végrendelet. 1517. december 23-án Sitkey Gotthárd végrendelkezett pénzéről és egyéb vagyonáról.

122 Ebben a végrendeletben találkozunk Gyerfai (?) György végedi várnagy nevével. (Georgio Gyerfai castillo de Wegedy. A szöveg olvasható castillo de Wgedynek is, de ebben az esetben az ugodi várnagyot jelenti.) Más adatot nem találunk az oklevélben a faluról csak ezt az egy nevet a többi várnagy felsorolása között. Sem a korábbi, sem a későbbi időkben nem említenek Végeden várat vagy castellumot (kastély), amelynek a várnagya lehett volna ez a Gyerfai György. Az egykor az Osztában létezett 15. századi martonfai castellum erre az időre már bizonyosan nem állt, így ennek nem lehetett várnagya. Ebben a helyzetben siet segítségünkre a régészet. A templom körül 1991-ben végzett ásatás azt bizonyította, hogy valamikor a 16. század elején átalakították a végedi templomot egy templomerőddé. A két homlokzati torony elé felhúztak egy négyszög alakú védőbástyát, és ezzel megerődítették a templomot.

123 Valószínű, hogy erre azért volt szükség, hogy a faluban létrehozzanak egy olyan helyet, ahol kisebb rablóbandák és más csapatok ellen védekezni tudnak. Lehet, hogy a vám beszedésének a biztosítására is szükség volt egy néhány fős helyőrségre a faluban. Ezeknek a fegyvereseknek lehetett az állomáshelye ebben a templomerődben. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy Véged a 16. század elejére elérte fejlődésének a csúcspontját. A honfoglalás kora után alapított falut birtokosai lehetőségeikhez mérten igyekeztek fejleszteni és gazdagítani. Már az első birtokosok idején egyházas hely lett, ami földesurainak vallásos érzületét mutatja. Temploma kiemelte Végedet a környék kisebb településeinek a sorából. A fejlődés következő állomása a vásártartási engedély megszerzése volt. A 14. század elejére lehetett Véged vásáros hely. Mivel ez a vásártartás először nem bizonyult tartósnak, ezért földesurai 1346-ban megújíttatták vásártartási engedélyt. Ezzel a kedvező földrajzi viszonyok között fekvő Véged további fejlődésének az alapjait vetették meg. Az sem akadályozta meg a fejlődést, hogy a falu két megye határán fekszik. 46