Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

II. fejezet: A középkori Véged - Véged a középkor végén

három lehetséges variáció közül bárhol lehett az 1508-ban említett töltés. Véleményem szerint a legvalószínűbb, hogy a három közül ezt az Oszta alatti töltést építették a 15. században. Ezt a variációt támogatja az 1702-ben végzett tanúkihallgatási jegyzőkönyvben a kihallgatott tanúk vallomása is. A töltés pontos helyének a megkeresése a jövő egyik feladata. A vámszedési engedély megadását követő évben már újra pereskedik egymással a Sitkey család két ága. A fent említett négy családtag keveredett perbe egymással a birtokok miatt. A Nagysitkei ágból származó Gergely és László kezdtek pert rokonaik, a Kissitkeiek, Gotthárd és István ellen Sitke, Tokorcs és Véged birtokok felosztása ügyében. 1509-ben II. Ulászló király utasította a vasvári káptalant, hogy a pereskedő felek között az osztozkodás tárgyában hozzon létre békés egyezséget.

119 Ennek a pereskedésnek a végeredményéről -hasonlóan a korábbi perekhez- nem maradt ránk oklevél, így megint csak találgatni lehet a végeredményt. Feltételezhető, hogy hosszabb időre elnyúlt ez a per, mivel csak egy három évvel későbbi oklevél tekinthető a per lezárásának. Ebben ugyan már nincs szó a perről, de valószínűsíthető hogy hozzá kapcsolódott. 1512. június 22-én a Kissitkei Sitkey család tagjai azzal a kéréssel fordultak a királyhoz, hogy adjon új adománylevelet nekik a birtokaikra, mivel a birtokjogaikat biztosító okleveleik megsemmisültek. II. Ulászló király kérésüket teljesítve újra nekik adományozta a már korábban és náluk lévő birtokaikat.

120 Az újonnan adományozott birtokok a következőek voltak: Kissitke és Szentmiklós falvak teljes része, Nagysitke, Tokorcs, Bajt, Bocsár, Bethe, Battyán, Balffalva, Ovad, Jár, Falud, Sarusd, Véged, Gyűrűs, Sárosdfő, Deregd, Pabar, Tibonyaháza, Nagy- és Kispécz és Gyömöre falvak egy-egy része. Amint az a nevekből is látható, a Sitkey család falvai ekkor már öt vármegyében, Sopron, Vas, Zala, Veszprém és Győr vármegyékben feküdtek. Az adománykérés indoklására azt találjuk, hogy egy német betörés miatt semmisültek meg a birtokjogaikat bizonyító oklevelek. Valószínűbb azonban az, hogy Sitkey Gotthárd és István, valamint Gotthárd fia Sebestyén ezzel az adománylevéllel akarták biztosítani a korábbi perben a Nagysitkeiek ellen elért esetleges eredményeket. A felsorolt falvak nagy száma mutatja, hogy a kezdetben kisbirtokos nemesi család két évszázad folyamán a birtokai számát megnégyszerezte. A magyar középkor utolsó évtizedére még egy zálogügyletről tudunk, ami Végeddel kapcsolatos. 1514. november 27-én II. Ulászló király arra szólította fel a kapornaki konventet, hogy Hegh-i Istvánt vezesse be és iktassa be egy teljes birtokrészbe Végeden és NagyGyűrűsön. Ezeket a birtokrészeket Hegh-i István zálog címén nyerte el Sitkey Gergelytől.

121 45