Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

II. fejezet: A középkori Véged - Véged a középkor végén

amely prépostsága birtokában volt, 36 aranyforintért elzálogosítja Laki Kaczor Györgynek.

111 Emögött a "Voge" elnevezés mögött bizonyosan a mi falunkat találjuk, mivel Zala vármegyében nem létezett hasonló nevű település. A név feltehetőleg a Véged név rövidített, vagy hibás írásmódú változata. Felmerül a kérdés, hogy mikor és milyen módon szerzett meg egy birtokrészt a türjei prépostság. Erre sajnos az eddig előkerült oklevelek nem adnak magyarázatot. Ha az 1488-ban Sitkey Antal részére végzett értékbecslést vesszük alapul, akkor ennek a 36 aranyforintnak kb. 3 jobbágyporta árának kellett lennie. Nem tudjuk, hogy milyen körülmények között jutott a prépostság kezébe ez a 3 porta, de bizonyára nem lehett itt állandó birtokos, ha huzamosabb ideig lett volna itt birtokuk, akkor bizonyára más oklevelek is ránk maradtak volna erről. Nem valószínű az sem, hogy a Sitkeyek adományozták volna vallásosságuk és jószándékuk jele képpen a prépostságnak a birtokrészt. Ha egy ilyen adományozásra sor is került volna, akkor ezt az adományt inkább a hozzájuk jobban kapcsolódó jaki monostor javára tették volna és nem a türjeiére. Lehetséges lenne, hogy az 1395. évi pert nyerte meg a prépostság? Semmilyen támpontunk sincs ebben az ügyben, de időnként feltűnik birtokosként Végeden a türjei prépostság. Legközelebb mint birtokos 1536-ban szerepelnek itt a türjeiek, viszont a köztes időszakban semmi nyomuk. 1536-ban az adóösszeírás szerint megint 10 jobbágyportája van itt a türjei prépostságnak. Ez a birtoklás érthetetlen, mivel sem az 1534. évi sem az 1542. évi adóösszeírás szerint nincs itt birtokuk.

112 A 17. században Santich Mátyás türjei prépost az elveszett türjei birtokok között említi Végedet is.

113 Nem tudunk semmilyen magyarázatot adni arra, hogy mi az oka annak, hogy a prépostság hogyan jelenhet meg időnként mint végedi birtokos. Az esetleg elképzelhető, hogy a türjeieknek valamilyen köze lehetett az egykor említett Felvéged faluhoz, bár erről sem áll rendelkezésre semmilyen bizonyíték. 1505. január 23-án II. Ulászló király megparancsolta a kapornaki konventnek, hogy tartson vizsgálatot Mindszenti Bereck özvegyének a kérelme alapján Sitkey Gergely ellen.

114 Sitkey Gergely valamilyen hatalmaskodást követhetett el az özvegy ellen, de hogy mit, az nem derül ki az oklevélből. Ennek az az oka, hogy az oklevél eléggé szakadozott, tépett állapotban van. A hátoldalán azonban az olvasható, hogy a perbe idézést emiatt az ügy miatt éppen Végeden adták át a címzettnek. Ebből kiderül, hogy ebben az időben Végeden tartózkodott Sitkey Gergely. Ez esetben pedig újra csak felmerül a lakóhely kérdése. Egyetlen oklevélben sem szerepel az, hogy Végeden lett volna valamilyen házuk vagy kúriájuk a Sitkeyeknek. Bizonyos azonban, hogy létezett valamiféle házuk itt. Erre utal, 42