Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

II. fejezet: A középkori Véged - Véged a középkor végén

tal sem fizette be a kirótt hadiadót. A Sitkeyek a Végeden lévő birtokuk után járó 23 és fél aranyforinttal maradtak adósai a kincstárnak. Az adószedők engedélyt kaptak arra, hogy a hadiadót az adósok birtokairól szükség esetén akár erőszakkal is behajthassák.

108 Magyarországon hadiadót csak Luxemburgi Zsigmond király uralkodásának az idejétől szedtek, tekintettel a török veszélyre. Mátyás király uralkodása alatt viszont már évenkénti rendszerességgel lett kiróva ez a hadiadó vagy másnéven subsidium. Az ország nemeseinek minden portájuk után évente 1 aranyforintot kellett befizetni subsidiumként, tehát ennek az adónak a kirovása portánként történt. A porta egy olyan kaput jelentett, amelyen egy gabonával vagy szénával rakott szekér befért. Ilymódon ez a porta azonos volt egy jobbágytelekkel, függetlenül attól, hogy esetleg a közös bejáratú telken több család is élt.

109 Tehát a Sitkeyek ezt az adót nem fizették be. Sitkey Jánosnak az adója 7 és fél aranyforint, Sitkey Antalnak pedig 16 forint volt. Mivel a hadiadót csak adózóképes porták után rótták ki, ezért könynyen kiszámítható, hogy ekkor Végeden legalább 24 jobbágytelek volt. Ennél lehetett több is, de ezek nem érték el azt a szintet, ami után már adót kellett fizetni, tehát szegények voltak. Ha mindent tekintetbe veszünk, akkor valószínűleg 30 körüli jobbágyporta lehetett Végeden 1474-ben. Mivel egy-egy jobbágyportán több család is lakott, ezért a faluban lévő házak száma elérhette akár az 40-50-et is. Tehát az akkori falu nagysága a körülbelül a jelenlegi Petőfi utcáéval volt azonos, a lakosság száma pedig talán 400 fő lehetett. Egy 1488-ban íródott oklevél ugyancsak a falu nagyságára vonatkozó adatokat tartalmaz. Ekkor Geréb László győri püspök és pápai legátus parancsára a dömölki abbé és Demeter rajki, valamint György páhi plébánosok felbecsülték Sitkey Antalnak Sitke és Véged falvakban lévő birtokait. Az erről készült jelentésükben Végedről azt írják, hogy itt Sitkey Antalnak 11 jobbágytelke van. Ennek all jobbágyteleknek az értéke 122 aranyforint volt. Ez az összeg az akkori viszonyok között elég nagynak számított. Az értékbecslést Szentbalázsi Zele Tamás részére végezték, akinél az említett birtokok zálogban voltak.

110 Tehát ha Sitkey Antal birtokait vissza akarta váltani, akkor ennyi pénzt kellett neki lefizetnie Zele Tamás részére. Mivel az 1474. évi 16 jobbágyportával szemben itt csak 11 szerepel, két eset lehetséges. Vagy nem az egész birtokrészét zálogosította el Sitkey Antal, vagy közben csökkent a népesség száma valamilyen ok (pl.: járvány, elköltözködés, stb.) miatt. Feltehetően Véged szerepel egy 1481-ben kiadott oklevélben is. Az oklevél szerint András türjei prépost a Zala vármegyei "Voge" nevű falut, 41