Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

II. fejezet: A középkori Véged - Véged a középkor végén

déses időszakban Mátyás király (1458-1490) uralkodott, akinek uralkodási ideje alatt erős volt a központi hatalom, amely meg tudta volna torolni ezeket a hatalmaskodásokat. A sok erőszakoskodás megakadályozható lett volna a bűnösök súlyos megbüntetésével. Erre úgy látszik, hogy nem került sor, vagy csak jelképes büntetéseket kaphattak a tettesek, akiknek a személyére és a felbujtóik személyére is fény derült minden esetben. Mátyás király az 1464. évi 7. törvénycikkében elrendelte, hogy a hatalmaskodási pereket az idézések átadását követő 32. napig be kell fejezni. Ezzel fel kellett volna gyorsulnia a pereknek, de vagy a törvényt nem tartották be, vagy valóban csak csekély büntetéseket osztottak ki a hatalmakodókra. Lehetséges az is, hogy nem egységesen alkalmazták a törvényt, hanem különbséget tettek az elkövetők között. A nagyhatalmúak el tudták kerülni a tetteik következményeit, a kisebbeket pedig szigorúan megbüntették. Erre példa Sitkey János esete is. Egy hatalmaskodási ügy miatt Mátyás király elvette a birtokait és azokat másnak adományozta. 1471. június 23-án a király kiadott egy oklevelet, amelyben közli Kanizsai Lászlóval és Szapolyai Jánossal, hogy a bárók jelentéséből tudomására jutott az, hogy Sitkey Gotthárd fia János nem vett részt Feyerd-i János háza felégetésében, ezért ártatlan. Megparancsolja a címzetteknek, hogy a király parancsára általuk elfoglalt birtokait adják vissza Sitkey Jánosnak. Megparancsolja azt is, hogy adjanak elégtételt neki a Feyerd-i János és Wgh-i András által okozott károkért is. Egyúttal a király érvényteleníti azt a korábbi birtokadományát is, amelyben Patolcsi Bertalannak adományozta Sitkey János birtokait.

107 A fentiekből kiderül, hogy a hatalmaskodást csak a magasabb rangúak vagy magasrangú pártfogóval rendelkezők úszhattak meg minden büntetés nélkül, a kisebb nemeseket néha még ártatlanul is megbüntették hatalmaskodás vádjával. Ez a birtokelvétel és visszaadás bizonyára érintette Végedet is, mivel ez a falu is Sitkey János birtokai közé tartozott. Valószínűleg Véged is az eladomanyozas és a pusztítás sorsára jutott. Ez nem derül ki az oklevélből, abban ugyanis csak általánosságban beszélnek Sitkey János birtokairól, de faluneveket nem említenek. Véged a középkor végén A középkor végéről is ránkmaradt néhány olyan oklevél, amely adatokat tartalmaz Végeddel kapcsolatban. Közülük az egyik közli velünk a falu nagyságát is. 1474. december 16-án kelt oklevelükben a Zala vármegyei adószedők bizonyítják, hogy többek között Sitkey János és Sitkey An40