Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)
II. fejezet: A középkori Véged - Hatalmaskodások
hogy Izsákfalvi Izsák Mihály nem az ő felbújtásukra és megbízásukból hajtotta el a panaszos végedi jobbágyainak a marháit. 104 A középkor folyamán elég gyakran találkozhatunk olyan ítéletekkel, hogy az alperesnek vagy a vádlottnak egy kijelölt templomban esküt kellett tennie arra, hogy a neki felrótt cselekményt nem követte el. Jelen esetben is erre került sor, mivel a Sitkeyek csak gyanúsították a felbújtással a Bejczyeket. Ők az eskü letételével tisztázhatták magukat a vádak alól. Ez azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy Izsák Mihály elhajtotta a végedi jobbágyok marháit. Úgy látszik, hogy a 15. század 60-as évtizede a hatalmaskodások időszakát jelentette Véged és lakói számára. 1469-ben a vasvári káptalan Pálóczy László országbíró utasítására végzett vizsgálatot egy Végeden elkövetett hatalmaskodás miatt. A káptalan ennek során megállapította, hogy Béri András rokonának Béri Boldizsárnak bíztatására, a Sitkey János és fiai által zálogjogon bírt Batyk nevű birtokon és Végeden valóban hatalmaskodott. Batykon a birtok egy részét, Véged határában pedig egy jobbágytelket foglalt el. 105 Még ebben az évben történt egy másik hatalmaskodás is. Ez esetben Sitkey János, Sitkey Antal és társaik tettek panaszt amiatt, hogy Sitkey Bertalan özvegyének és fiának Lászlónak felbujtasara Széplaki Bottka János és társai a szomszédos Batyk birtokot elfoglalták, egy jobbágyot elfogtak és csak 60 aranyforint lefizetése után engedték szabadon. Bottka Jánosék a végedi birtokon szántóföldeket foglaltak el, de ezeken kívül hatalmaskodtak Széplakon, Bakóföldén és Sitkén is. 106 Ha a két hatalmaskodás indítékait keressük, akkor mindkét esetben más és más eredményre jutunk. Az első esetben az lehetett a Bériek oka a hatalmaskodásra, hogy Batyk a családjuk és a türjei prépostság közös birtoka volt és a valamelyik fél által zálogba adott területet így akarták fizetés nélkül visszaszerezni. A második hatalmaskodás esetében az indítékok eléggé egyértelműek, mivel a felbujtók maguk is Sitkey családbeliek. Valószínűleg egy családon belüli birtokvitát akartak ezen a módon rendezni. Erre mutat, hogy a hatalmaskodók csak szántóföldeket foglaltak el és más értékekhez nem nyúltak. Az elrabolt jobbágyért kért és kapott 60 aranyforint váltságdíj feltehetőleg a hatalmaskodás végrehajtóinak "munkadíját" volt hivatott fedezni. Véged fennállásának a 15. század közepéig eltelt ideje alatt mindöszsze egy hatalmaskodásról tudunk, mégpedig a Káldy János által 1329-ben elkövetett 7 ló elrablásáról. Ezután pedig sűrűn, egymás után következtek be a hatalmaskodások. Nem tudjuk ennyi év távlatából már azt megítélni, hogy mi lehetett ennek a hatalmaskodási hullámnak a kiváltó oka. A kér39