Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)
II. fejezet: A középkori Véged - A 15. századi Véged
osztályos egyezséget. Az egyezséget elfogadta a két érintetten kívül a család többi tagja is, így Gotthard két gyermeke, Katalin és János is. A megegyezést újonnan kiadott oklevelében törvényesíti a király is és másodszor is fiúsítja Katalint. Ez az oklevél szintén Gersei Pető Lászlónak a közbenjárására került kiadásra. Az oklevelet Zsigmond királyi nagypecsétjével hitelesítette a kancellária. Felső sarkába jegyezték, hogy az oklevelet a "király úr személyes parancsára" állították ki. (comissio proporia domini regis) Ezzel azonban még mindig nem zárult le a családi pereskedés. A következő évben, 1427-ben már Sitkey Gotthard fia János tiltakozik, mert Katalin olyan egyezséget kötött Gersei Pető Lászlóval, ami neki károkat okoz. 93 Valószínűleg lehetett alapja ennek a tiltakozásnak, mert feltűnő Pető László közreműködése az ügyben. Talán a megszerzett birtokok hasznából juttatott bizonyos részt Katalin Gersei Pető Lászlónak, mert ekkor már a Sopron vármegyei Lózsi Gáspárnak az özvegye volt. Ezzel a tiltakozással a birtokvita lezárult egy időre, de még mindig nem véglegesen. 1437-ben újra csak Sitkey János az, aki tiltakozást nyújt be. Ezúttal azért tiltakozik, mert szerinte Katalin Térjék Benedekkel kötött reá nézve hátrányos szerződést. 94 Nem tudjuk, hogy ezeknek a tiltakozásoknak mi lett az eredménye, ugyanis az erre vonatkozó oklevelek teljességgel hiányoznak. Feltehetőleg elért valamilyen eredményt velük, mivel a családi pereskedések időszaka befejeződött. A következő adatnak, amely Végedről szól szintén vannak bizonyos előzményei, ezek azonban országos jelentőségűek. 1437. december 9-én meghalt Zsigmond király és utódjává a magyar rendek vejét, Albertet választották, aki azonban hamarosan, 1439. október 27-én elhalálozott. Utódjául az országos rendek Ulászló lengyel királyt választották uralkodónak. I. Ulászló király és Albert özvegyének hívei között polgárháború kezdődött 1440 júniusának közepén. Július és december között Erzsébet királyné emberei elfoglalták az ellenpárt híveinek Vas, Zala és Veszprém vármegyékben lévő várait. I. Ulászló király 1441 februárjának vége és májusának eleje között hadjáratot folytatott ezeknek a váraknak a visszafoglalására. 95 A hadjárat egyik első állomása Pápa városa volt. Itt március elsején és másodikán tartózkodott a király, majd továbbindulva déli irányba, hamarosan elérkezett Zala vármegyébe. I. Ulászló március 4-én még Redneken (Csabrendek) tartózkodott, majd 1441. március 7-én megérkezett Végedre. Itt keltezte azt az oklevelét, amelyet a február elején kinevezett Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdáknak küldött. Parancsot adott nekik, hogy vizsgáltassák ki a hatalmaskodást, amelyet Lánczi Dezső volt vajda és rokonai ellen követtek el. 9 ^ Nem tudjuk, hogy a király hány napot töltött fa35
