Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

II. fejezet: A középkori Véged - A 15. századi Véged

lunkban, ehhez ugyanis hiányoznak az oklevelek. Annyi bizonyos, hogy március 4-én még Redneken, március 7-én Végeden, március 9-én pedig már Kernend vára alatt ad ki oklevelet a király.

97 A közben lévő napokon nem ismeretes a tartózkodási helye sem a seregnek, sem a királynak. Csak az állítható biztosan, hogy március 7-ét Végeden töltötte Ulászló, mert nem valószínű, hogy útközben járultak volna a kérelmezők a király elé kérésükkel. Az oklevelet pedig biztos, hogy nem tudták útközben kiállítani. Ehhez ugyanis megfelelő helyre és időre is szükség volt. Az a tény, hogy megszálltak Végeden, azt mutatja, hogy ekkor létezett a faluban egy olyan épület, ami még a király számára is elfogadható volt szállás gyanánt. Ez abból következik, hogy a hadjárat során kiállított oklevelekben a kancellária mindig jelzi azt, hogy a király tábort veretett vagy megszállt valahol. Például tudjuk, hogy tábort vertek Redneken és Kernend vára alatt is. Itt pedig az oklevél keltezésként csak annyit tartalmaz, hogy kelt Véged faluban. (Datum in villa Vyged) Feltételezhető, hogy a Sitkey család itteni kúriája lehetett az a megfelelő lakóhely, ahol Ulászló király is megpihent. Végedről a király és serege Kernend és Márványkő várai felé vonult tovább. I. Ulászló 144l-es hadjárata sikeresnek mondható, hiszen visszafoglalta a királyné embereitől az általuk elfoglalt várakat, amelyeket aztán visszaadott a korábbi tulajdonosaiknak. 1447-ben a szomszédos batyki birtokon Béri Boldizsár elzálogosított 12 holdnyit ottani birtokaiból. 8 holdat a Hidegkútra járó dűlőben, 4 holdat pedig a Kétútköz nevezetű dűlőben adott zálogba. A zálogbavevők Végedi Bozóki Domonkos, valamint a szentlőrinci és a tilaji plébánosok voltak.

98 A zálogbavevő Bozóki Domonkos egyik előneve mutatja, hogy a mi falunkba való volt. A másik neve szerint pedig valószínűleg a szomszédos Bozol faluból származott eredetileg a családja. Ebben az esetben pedig a Bozók írás- vagy olvasási hiba lehet a Bozol név helyett. Nem derül ki a korabeli oklevelekből, hogy ebben az időben a Sitkey családon kívül másnak is lett volna Végeden birtoka. Az adat alapján feltételezhető azonban, hogy rendelkezett az említett Domonkos itteni birtokkal, hiszen másképp nem nevezhette volna magát "Végedi"-nek. Valószínűleg házasság révén jutott egy birtokrészhez, amelyet a Sitkey család valamelyik ága adott át hozományként a család egy nőtagjával. Feltehető, hogy az itt említett Végedi Bozóki Domonkostól ered az a későbbiekben szereplő Végedi vagy Wegedi család, amelynek tagjaival a 16. század során találkozunk. A család tagjait a század elején egyházi méltóságokban találjuk, majd később mint falubeli jobbágycsalád szerepelnek.

99 Ha valóban azonos családról 36