Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

II. fejezet: A középkori Véged - A 15. századi Véged

sáfárja (dispensator) elkísérte Zsigmondot külföldi útjaira is. 1418. szeptember 8-án Ulmban kapott urától címeradományt az egyik familiárisával együtt.

84 A 15. század elején egy nagyszabású perbe keveredett a végedi plébános, több zalai társával egyetemben. Demeter Péter a környékbeli faluk plébánosaival egyetértésben megtagadta a tized befizetését a veszprémi káptalannak. Ebből az ügyből egy több éven át tartó per kezdődött a felek váltakozó sikerével. A pernek az eseményeivel az egyháztörténeti részben még bőven találkozunk.

85 Az egyházon belüli per befejeződését követően a Sitkey család tagjai kezdtek egymással pereskedni a birtokaik miatt. 1422. március 2-án avasvári káptalan előtt Sitkey György unokája, Sitkey Bertalan tiltott el mindenkit a Sitke, Tokorcs, Véged és Bajt falvakban lévő birtok- és malomrészek elidegenítésétől, azaz eladásától.

86 Sitkey Bertalan leginkább nagybátyjának, Jakabnak és unokatestvérének, Dénesnek kívánta megtiltani birtokaik eladását. Az oklevélben megtiltja minden idegen számára a birtokok megszerzését. Ezzel bizonyára azt akarta megakadályozni, hogy a családi birtokok mások kezébe jussanak. Valószínűleg a tudomására jutott, hogy rokonai birtokaikat pénzszerzés céljából idegeneknek akarják eladni, vagy zálogba akarják adni. Mivel az ügyről később nem hallunk, feltehetőleg elérte célját ez a tiltakozás. A 15. század eleje szinte csak pereket hozott Végednek. Ezzel a fenti perrel szinte egyidőben a család másik ágának tagjai, a Kissitkeiek is birtokperbe bonyolódtak. A per előzményei azonban visszanyúlnak 1419. december 16-ig. Ekkor Sitkey László fia Mihály Zsigmond királytól adomány címén megkapta Dabronc, Péterfölde, Pét és Vitenyéd falvakat.

87 Ezeket a birtokokat a fiú utód nélküli Konya fia László hagyta végrendeletében Sitkey Mihályra, amit az adományozással a király is elismert. Ezekbe a birtokokba még ennek az évnek a végén be is iktatta a zalavári konvent az új tulajdonost, akire ezután nagy gondok szakadtak. Az említett birtokokat, de közülük is leginkább Dabroncot meg akarta szerezni Szentgroti László is. Mindent elkövetett annak érdekében, hogy ezeket a birtokokat Sitkey Mihály eladja neki. Mivel ez a törekvése békés úton nem érte el a célját, ezért mindenféle módon zaklatni kezdte Sitkeyt. Amikor 1420 elején azt látta Szentgroti, hogy a sok zalkatas ellenére sem kapja meg a birtokokat, még sokkal gátlástalanabb eszközökhöz nyúlt. Familiárisaival elfogatta és szentgroti várába záratta a királyi sáfárt. Sitkey Mihály a fogságban állításuk szerint megzavarodott. Amikor szökéssel próbálkozott, üldözés közben Szentgroti familiárisai halálosan megsebesítették.

88 (Úgy lát33