Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

II. fejezet: A középkori Véged - A falu fejlődése a 14. században

Ekkor a falunk fejlődését elindító Sitkey István és Sitkey Lőkős fiai megosztoztak az itteni birtokaikon. Ekkorra már a két apa nincs az élők sorában. Az 1381. július 22-én a vasvári káptalan által kiállított oklevélben Sitkey György és rokona Sitkey László felosztják egymás között az itteni eresztvény erdeiket.

77 Úgy egyeztek meg, hogy a "Zuha" nevű erdőt László, a "Bik" nevű és a "Pukharasztja" nevű erdőket pedig György kapja. Ebben az oklevélben viszonyítási pontként szerepel a végedi Szent György egyház és az Ágas patak is. Az említett "Bik" nevű erdő az Ágas pataktól nyugatra, a "Zuha" nevű erdő pedig a templomtól keletre feküdt. Ez az első olyan oklevelünk, amelyben végedi helynevek is szerepelnek, közülük egy egészen a mai napig fennmaradt. A templomtól keletre ma is találhatunk egy Szuha-lap nevezetű helyet.

78 Megállapíthatjuk, hogy a falu legrégebbi helyneve ez a "Zuha" vagy Szuha név. Az oklevél szerint Sitkey György és László a falu határában lévő szántóföldekkel kapcsolatban úgy egyeztek meg, hogy azokat továbbra is közösen használják. A következő oklevél, amely kapcsolatban van a falunkkal, 1390. március 22-én kelt. Ebben az oklevélben I. Zsigmond király arra utasítja a vasvári káptalant, hogy határolja meg Sitkey István fiának Györgynek a Végeden lévő birtokát.

79 Sajnálatos módon nem tudunk arról, hogy elkészülte a határjárás. Ha el is készítették, nem maradt ránk. Ezek a határjárások biztosítják a kutatóknak a középkori falvak kiterjedésének és a határaiknak a megismerését. Igen értékes határjárás maradt fenn a 13. századból Batykról és Barlabáshidáról is. Ezekből megismerhető a falu hozzávetőleges helye és a határok nagyjából azonosíthatók a mai viszonyokkal. Sajnos ilyen adat Végeddel kapcsolatban nem maradt fenn, ezért nem ismerjük falunk középkori határait. Az első ismert és fennmaradt határjárás Végedről csak a 18. század elején készült, ebből pedig már csak a török kori állapotok ismerhetők meg.

80 Véged számára a 14. század egy újabb birtokperrel zárult le. 1395-ben a Sitkey családnak pereskednie kellett Miklós türjei préposttal és a Tűrje nemzetségbeli Szentgróti László fiával Miklóssal. Ezeket ugyanis határjárással be akarták vezetni Véged falu birtokába. A megkezdett határjáráskor azonban a Sitkeyek ellene mondottak a beiktatásnak, mivel a falu nekik ősi családi birtokuk. A két fél között per alakult ki, melynek során bizonyítaniuk kellett az igazukat. Ebből a birtokperből is csak egy oklevél maradt fenn. Ebben az oklevélben az országbíró a felek közötti pert 1395. november 3-án a következő év Szent György nyolcadára, azaz május l-re elhalasztotta.

81 Ebben az esetben is megakadályoz bennünk az írásos adatok hiánya, hogy a per végeredményét megismerjük, így csak találgatni tu31