Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)
II. fejezet: A középkori Véged - A falu fejlődése a 14. században
azonban jegyeznünk, hogy csak ezt az egyetlen kirívó esetet ismerjük a Sitkeyek és jobbágyaik viszonyából. A fenti eset után nemsokkal megromlott a Sitkey család két ágának a viszonya egymással. Valószínűleg összevesztek a végedi birtok egymás közötti felosztásán, mert birtokperbe kezdtek. Sitkey Csépán fia István perelte Sitkey Lőrinc fia Lőköst a Véged, Gyűrűs, Bocsár, Battyán és Vinár helységekből neki járó részekért. Tehát a későbbi Nagysitkei ág perelte a Kissitkei ágat a családi birtokokért. 1341. május 8-án Nagymartonyi János országbíró a felek közötti pert Sitkey István kérésére elhalasztotta. 65 Ebből a perhalasztó oklevélből tudjuk, hogy az említett birtokok közül Végednek a negyedére, Gyűrűs és Bocsár harmadára, Battyánnak a felére, Vinárnak pedig egy kisebb részére tartott a származása okán igényt Sitkey István. Nyilvánvaló, hogy az 1325-ös adományozás után a Sitkeyek négy egyenlő arányban osztották fel egymás között az új birtokot. Egy-egy egyenlő részt kapott Sitkey Kopasz, Lőkös és Imre, valamint Sitkey István. A részarányokat tekintve a Kissitkei család a Nagysitkei családdal 3:1 arányban osztozott Végeden. Hasonlóan a korábbi esetekhez, ennek a birtokpernek sem ismerjük a befejezését, az egész ügyből csak a pert elhalasztó oklevél maradt az utókorra. A későbbi adatok azt mutatják, hogy a rokonok között helyre állt a béke, a vitatott birtokrészeket pedig megkapta Sitkey István. Négy évvel később Sitkey Istvánt a rokonság is megerősítette falvainak a birtokában. 1345. április 6-án a vasvári káptalan előtt ugyanis a Ják nemzetségbeli rokonok lemondtak minden jogukról, amelyet Végedhez és Gyűrűshöz tartottak. Ezeket a jogokat átruházták rokonukra Sitkey Istvánra. A lemondást Gechei Веке fia János és testvére Domonkos, valamint Ölbei Miklós fia Lőrinc és nagybátyja Dénes tették a saját maguk és a hozzátartozóik nevében. 66 A birtokjogairól itt lemondó két család a Ják nemzetségnek a Rába-jobbparti ágához tartozott. A családot a Sitkey család ősének Sitkey Lőrincnek a két unokatestvére, Pál és Zooch alapította. Pál lett a Gétyei vagy Gechey család őse, Zooch pedig az Ölbei családé. Ez a két család a származása folytán és az ősiség törvénye alapján tarthatott jogokat Végedhez és Gyűrűshöz, amiről 1345-ben lemondtak. 67 A falu fejlődése a 14. században Falunk történetének az egyik legjelentősebb eseményéről tájékoztat bennünket I. (Nagy) Lajos királynak az 1346. január 12-én Visegrádon kiadott oklevele. Ebben az oklevelében a király megújítja Végednek az ősi 27