Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

II. fejezet: A középkori Véged - A Sitkey család birtokszerzése

nek, az országbíró Vas vármegyei bírságszedőjének az oklevele, amelyben bizonyítja, hogy Sitkey István és Imre a rájuk Wossian-i Ogmánd fiaival, Irnusddal és Jánossal szemben kirótt bírságot befizették.

61 Sajnos ez az oklevél csak néhány sorból áll, és nem derül ki belőle az, hogy a Sitkeyeket mely tettükért bírságolták meg. Nagyon valószínű azonban, hogy az ügy kapcsolatban lehet a két Végeddel. Bizonyára valamilyen hatalmaskodást követhettek el a Sitkeyek Felvégeden a Wossian-iakkal szemben. Végeden 1329-ben történt az első olyan erőszakos cselekmény, -mégpedig egy hatalmaskodás- amiről tudomásunk van. Ekkor a Vas vármegyei Káldy Severed fia János fegyvereseivel betört a faluba és onnan elrabolt 7 lovat, ami Sitkey Lőrinc fiainak a tulajdonát képezte. Emiatt a rablás miatt Káldy Severed fia Jánost a vasvári káptalan által a királyi személyes jelenlét bírósága elé idézték meg Sitkey Lőkös és Imre ellenében.

62 A per során az országbíró parancsára a vasvári káptalan 1332. május 16-án tanúkat hallgatott ki a Végeden három évvel korábban történt hatalmaskodás ügyében. Összesen 150 tanút hallgattak meg, akiknek vallomása szerint a hatalmaskodás valóban úgy történt, ahogy azt a panaszosok előadták.

63 Sajnos a per további lefolyásáról nincs semmilyen adatunk, így csak sejteni lehet, hogy a hosszan elnyúlt per végén bírság megfizetésére kötelezték Káldy Jánost. Erre a hatalmaskodásra egy családi vita miatt kerülhetett sor, hiszen Káldy egyik őse Sitkey családbeli leányt vett feleségül. Valószínű, hogy a hozomány vagy a hitbér miatt veszett össze a két család és fajultak idáig a dolgok. 1335-ben egy újabb súlyos, erőszakos cselekmény történt Végeden. Ekkor a falu egyik tulajdonosa, Sitkey Lőrinc fia Lőkös megölte a saját jobbágyát. A meggyilkolt jobbágy neve Bana fia Dénes volt. I. Károly még ugyanebben az évben kiadott Sitkey Lőkös számára egy oklevelet, amelyben felmenti őt az elkövetett emberölés következményei alól. A király megtiltja, hogy az emberölés miatt Lőkös ellen eljárást indítsanak, vagy büntetést szabjanak ki rá.

64 Az oklevélből nem derül ki, hogy milyen körülmények között ölte meg jobbágyát Sitkey Lőkös, de megtudjuk belőle, hogy már akkor is el lehetett kerülni bizonyos esetekben a tettek jogi következményét. Ebben az esetben az is érdekes, hogy a királyné udvarában nevelkedett és a lovagok között élő, talán közéjük tartozó földesúr ilyen tett elkövetésére képes volt. A lovagi életforma megkövetelte a gyengébbek és a szegények védelmét a lovagoktól. Úgy látszik azonban, hogy a lovagi kultúra csak a saját nemesi rétegükkel való viszonyra vonatkozott, jobbágyaikra egészen más normát alkalmaztak a földesurak. Azt is meg kell 26