Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

II. fejezet: A középkori Véged - Ják nemzetségbeli birtokosok

tói.

39 A falvak lakói nagyobb részben földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Ritkábban találhatunk arra vonatkozóan adatokat, hogy ezek a jobbágyok valamilyen kézműves mesterséget űztek volna. Feltehető azonban az, hogy minden háztartásban készítettek olyan eszközöket, amelyekre a napi munkájukhoz szükségük volt. Ják nemzetségbeli birtokosok A fejezet bevezetése képpen szóljunk néhány szót arról a nemzetségről, amely Véged első birtokosait adta. Ez a nemzetség a Jakoké volt. Kézai Simon "Gesta Hungarorum"-ja szerint Szent István király hadainak vezérétől, a Koppány vezért legyőző Vecellin ispántól származik, aki a németországi Wasserburgból érkezett az országba Gizella királyné kíséretében.

40 A Ják nemzetség német származását a kutatók közül többen kétségbe vonják. Az újabb kutatások eredményei szerint Kézai Simon ezen állítása téves. A Ják nemzetséget az ősi pogány magyar személynevek kedvelése és a német eredetű nevek teljes hiánya magyarnak mutatja. Ezt támasztja alá az ősi oroszlános címerük is. Győrffy György szerint a Ják nemzetség esetében egy ősi magyar törzsfői nemzetséggel találkozunk.

41 Valószínűleg egy, a Szent István király és apja Géza fejedelem idejében az ősi szállásterületének a birtokában meghagyott törzsi előkelőtől eredhet ez a nemzetség. A Ják nemzetség a 13. századra már három főágra és ezeken belül több alágra és számtalan családra ágazott szét. A három főág a Porno- és Jákmonostori főág, a Rába-jobbparti és Rába-balparti ág volt. Birtokaik legnagyobb része a szomszédos Vas vármegyében, három csoportban feküdt. Az egyik birtokcsoport Ják környékén, a másik a mai Jakfa környékén, a harmadik pedig Sárvártól délre, Sitke környékén feküdt. A nemzetségnek a három birtokcsoporton kívül elszórtan más megyékben is voltak birtokai. Zala vármegyében például három birtokukat is ismerjük, mégpedig Végedet, Gyűrűst, és Oltárc-Szentgyörgyöt.

42 Nem tudjuk, hogy ezek a más megyében lévő birtokok hogyan kerültek a Ják nemzetség tulajdonába. Erre az egyik magyarázat a királyi adományozás lehet, a másik magyarázat a legeltető állattartásban és a vele összefüggő vándorló életmódban kereshető. Ezeken a helyeken lehettek talán az állatok nyári legelői. Ez az állítás azonban még nem nyert a tudomány által megerősítést. Véged birtokosai először a Pornó- és Jákmonostorinak nevezett főágból kerültek ki. A 14. század elejére azonban a falu átkerült a magát Rába-jobbpartinak nevező ág egyik családjának a birtokába. Ezt a családot az egyik 19