Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

II. fejezet: A középkori Véged - Ják nemzetségbeli birtokosok

birtoka után Sitkeynek nevezték. Ettől kezdve ez a Sitkey család birtokolta Végedet egészen a Dunántúlról való elköltözésükig, majdnem a 17. század végéig. Közel négy évszázadon keresztül voltak a falu birtokosai. Véged a 13. század 70-es éveiben már a Ják nemzetségbeli, Pornó- és Jákmonostori főágbeli Kázmér fia, Csépán mester birtoka volt. Nem tudjuk hogyan került hozzá a korábban még Zlaudus püspök kezén lévő birtok. Valószínű, hogy valamilyen közeli, nemzetségbeli rokona lehetett a püspöknek. Ez a Csépán mester gyermektelen volt, ezért a birtokai felett végrendelkezett. A Rohonc nevű, saját várában megíratott végrendeletében a falvait rokonaira, Pósa fia Csépánra és Ábrahám fia Baksára hagyta. Az örökül hagyott falvak Rábasömjén egy része, Gyöngyöstő és Véged voltak. Ez az oklevél a falunkat "Wygid" néven említi. Csépán mester végrendelkezése bizonyítja, hogy Véged a nemzetségnek az ősi birtoka volt, mivel az ősiség törvénye -amit csak később foglaltak írásba- értelmében csak az örökölt, ősi birtokok voltak továbbörökíthetők az utódokra vagy azok hiányában a nemzetségbeli rokonokra. Ebben az esetben is az ekkor már érvényben lévő szokásjoggal lehet dolgunk. Ha Véged Csépán mester vagy az elődei adománybirtoka lett volna, akkor nem rendelkezhetett volna felette végrendeletében, hiszen a törvény szerint a királyra szállt vissza a magvaszakadt családok birtoka, úgy, mint ahogy azt Rohonc várával kapcsolatban láthattuk. Mivel ez az oklevél sem tartalmaz semmilyen dátummegjelölést, csak következtetni lehet a keletkezési időpontjára. Ezt az időpontot a kutatók 1277-re teszik.

43 A fent ismertetett Csépán mester végrendeletének kelte után két évvel újabb adatot találunk Végedre vonatkozóan. Ez az adat egy a türjei hiteleshely által kiállított oklevélben van elrejtve. 1279-ben Tamás fia Dénes és Enyerei István megosztoztak az Apsa nevű birtokukon.

44 Az osztozkodás során megtartott határjárás leírásánál ez szerepel:"A Marcal folyónak a mocsaraitól elindulván nyugati irányba, elértek a Szent Szűz monostor falujáig, tudni illik Sitke faluig." Ennek az adatnak az értékelése elég nehéz, mivel Sitke Apsától legalább 40 km-re, és nem nyugatra hanem északra fekszik. Ezért azt kizárhatjuk, hogy itt a Vas megyei Sitkéról lenne szó. Mivel egy Ják nemzetségi birtok viszont nem messze az említett Apsától található, ráadásul tőle éppen nyugatra fekszik, feltehetőleg róla van szó. Ez a birtok pedig nem más mint Véged. A Szent Szűz monostor faluja kifejezés valószínűleg azt jelenti, hogy a Ják nemzetség tagjai lekötötték a birtokot vagy a pornói vagy a jaki monostornak. A Sitke név pedig onnan származhat, hogy ekkor már Sitke falubeli tulajdonosa lehetett a falunak. Ebben az esetben az oklevél írója a Sitkeyek faluját akarhatta írni. A Szent 20