Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

II. fejezet: A középkori Véged - A falu kialakulása

szükséges fákat is. Ezek az erdők vadakban bővelkedtek még a 17. században is.

20 A Farkas erdeje elnevezés pedig arra utal, hogy egykor még farkasok is éltek ebben az erdőségben. Mivel a patakok vizei ekkor még szabályozatlanul folytak, ezért aztán néhol hatalmas mocsarakat alkottak. Nagyobb esők után áradásokkal fenyegették a mellettük lévő réteket és szántóföldeket még a 18. század folyamán is.

21 A mocsarak nagyságára jellemző, hogy 1596-ban Véged lakói beköltöztek a mocsárba, hogy elkerüljék a törökök további pusztításait.

22 Ezek a környékbeli mocsarak bizonyára lehetőséget nyújtottak a halászatra és a pákászatra is. A Zala folyó és a patakok vizeire a falvak határában malmok épültek. A 16. században találkozunk egy végedi malommal is, amely a Kánya patak vízére épült.

23 Véged környékén a 13. századvégére már sok település létezett, több, mint manapság. Nézzük, hogy hány falut ismerünk a szomszédságunkból és mikor találkozhatunk velük először az oklevelekben. Végedtől keletre, Türjétől északra létezett egykor egy Apsa nevű falu. Ezt a mostanára már teljesen eltűnt települést 1256-ban említik meg először egy oklevélben.

24 A szomszédos Tűrje a környék talán legrégibb települése. Ezt a falut a névadó Tűrje nemzetség alapította. Itt már a tatárjárás előtt állt a premontrei szerzetesrend monostora és temploma. Az első írásos említése 1234-ből származik, ekkor "Gurla" néven szerepel a falu.

25 Amint azt korábban láthattuk, már Batyk is létezett a 13. században. 1251-ben még pusztaként szerepel "Bogk" néven, 1254-ben azonban már falunak nevezik.

26 A Batykkal szomszédos Zalaszeget -aminek a helye a mai Csuszódombon található- szintén a 13. század folyamán említik először. 1275-ben a király és az ellene lázadó főurak hadai között zajlott itt egy csata. Ezt a falut is elpusztította a török és soha sem épült újjá.

27 A Zala folyó jobb partján fekvő Zalabérrel mint faluval 1254-ben találkozunk, amikor "Beer" néven szerepel. Megemlítik viszont 1247-ben a Zalabérbe vezető utat.

28 A Zalabér fölötti dombokon létezett a középkorban egy Vadkert nevű település is. Ennek a falunak a helye valahol a mai Szent Antal hegyikápolna környékén lehetett. Oklevélben 1247-ben szerepelt először "Vodkerth" néven.

29 A középkorban Barlabáshidának nevezték Pakodnak a Zalabér felé eső részét. Ezt a falut a környék több településéhez hasonlóan 1247-ben említik először oklevélben. Ekkor két malom és egy híd is volt a faluban, amin vámot szedtek az utazóktól.

30 A ma Lepotynak nevezett zalabéri falurész a középkor folyamán még önálló falu volt, 1247-ben említik "Bozool" néven. Bozol a török pusztítások következtében a 17. századra teljesen elpusztult, majd újjáépült, de ekkor már mint Zalabér része.

31 A szomszédos Vas megyei falvak közül a mai Baltavár falu 17