Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

II. fejezet: A középkori Véged - A falu kialakulása

zatából tudhatjuk meg: "Véged helyett a Zalavég vétessék fel az országos törzskönyvbe, mivel a jelenlegi Véged elnevezés a közerkölcsiségbe ütköző utógondolatokat kelt sok, Véged községet nem ismerő egyéneknél úgyannyira, hogy sok községünkbéli lakos midőn lakóhelyét más vidéki egyén kérdezi, nem meri nyiltan megmondani." Ezért aztán a falu lakói a név megváltoztatása végett az Országos Törzskönyv Bizottsághoz fordultak. Először 1906. január 17-én a bizottság arra hivatkozva, hogy a név az Árpád-korból származik és így érdemes a megmaradásra, elutasította a kérést. De ebbe a falu lakói nem nyugodtak bele és a falubeli földbirtokosokkal összefogva újra kérték a név megváltoztatását. Ekkor már támogatta a falu kérését a mikosdi uradalom birtokosa, a Zierer család is, valamint okoli urai az Okolicsányiak is. 1907. október 23-án már a Törzskönyv Bizottság is elfogadta a községünk kérelmét. Ettől az időtől kezdve falunk hivatalos neve ZALAVÉG lett.

17 A Véged és a Zalavég nevet az idők folyamán nem csak a mi falunk viselte, hanem hívtak így más falvakat is. Például a középkor folyamán három Véged nevű falu is létezett. A mi falunkon kívül ismerünk egy Végedet a 15. századból Szigetvár mellett, Baranya vármegyében. Létezett egy Véged a 15. században Fejér vármegyében is.

18 Ezek a Véged nevű falvak nem léteztek huzamosabb időn keresztül, hanem csak néhány alkalommal említik őket, így általában egyedül a mi falunk szerepelt Véged néven. A régi időkben létezett egy Zalavég nevű falu is. A török korban a jelenleg Veszprém megyében lévő Alsóörsöt hívták ezen a néven. Mivel akkor a falu még Zala és Veszprém vármegyék határán feküdt, ezért a 16. század folyamán több alkalommal, így 1591-ben a Zalaweg vagy másképp Zalawegörs néven említik.

19 Ezután próbáljuk meg áttekinteni a környékünk Árpád-kori viszonyait. Ebben a korban a jelenleg művelés alatt álló területek töredékét művelték csak meg, a környék legnagyobb része erdő vagy mocsár volt. A régi időkben a talajvízszint sokkal magasabban volt és a folyó vizek is szélesen, kanyargósán folytak, sokkal több volt a mocsár és az ingoványos terület. A patakok széles mocsarakat alkottak, a Zala folyó pedig több ágra osztódva szintén igen széles mocsarat hozott létre. A környék nagy részét erdőségek borították, csak közvetlenül a falvak mellett irtották ki az erdőt a földművelés miatt. A legnagyobb erdőség a falutól északra terült el. Ezt régen a Farkas erdejének nevezték, ma a Szajki erdő néven ismerjük. Ez az erdő lenyúlt egészen a mai Újfalu környékéig, de erdőségek voltak a falutól szinte minden irányban. Ezekben az erdőkben főleg csertölgy, tölgy, bükk, gyertyán, szil és égerfák nőttek. Az erdőt legeltetésre és makkoltatásra használták, de innen szerezték be a jobbágyok a tűzifát és az építéshez 16 /