Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

V. fejezet: Az egyház története - A középkori templom története

semmi sem indokolta köztük a filiális viszonyt. Feltehetőleg Békefi Remignek van igaza, aki szintén önállónak tartja a környék falvainak egyházait.

329 Összegzésként megállapítható, hogy Véged, Batyk, Pakod és Dötk csak a török háborúk után, a 18. századnak az elején lehetett Zalabér egyházi filiája. Feltehetőleg a végedi egyházzal találkozhatunk egy 1357-ben íródott oklevélben. Annyira szakadozott és csonka azonban, hogy nagyon megnehezíti a benne rejlő adatok feldolgozását. Csak annyi állapítható meg belőle minden kétséget kizáróan, hogy Gechei János pereskedik Sitkey Lőkössel egy Szent György tiszteletére emelt egyház a kegyúri joga miatt és hogy az oklevél 1357-ben keletkezett.

330 Éppen az a darabja van leszakítva, amelyre annak a falunak a neve volt írva, ahol a per tárgyát képező templom állt. Jó okunk van feltételezni, hogy itt éppen a végedi egyház kegyurasága volt a vita tárgya. Ezt igazolja, hogy Véged egy része Sitkey Lőkös tulajdonában volt ekkor. A Sitkeyek falvaiban lévő templomok közül csak a végedinek volt Szent György a védőszentje. Végedhez a Sitkeyekkel rokonságban lévő Gechei család tagjai is jogot formáltak. Erről a jogról éppen az itt említett Gechei János mondott le 1345-ben, rokonai nevében is. A jogaikat átruházta Lőkös rokonára Sitkey Istvánra.

331 Talán a templom kegyúri jogait akarta a törvény előtt tisztázni egymással Sitkey Lőkös és Gechei János, mivel az 1345. évi oklevélben arról nem esett szó. 1381-ben a vasvári káptalan oklevelében találkozhatunk a végedi Szent György egyházzal. Ekkor Sitkey István és Sitkey fiai osztoztak meg Véged faluban lévő birtokaikon.

332 Az osztozkodásról készült oklevélben egy Zuha nevű erdőről azt írják, hogy az a ettől a templomtól keletre fekszik. Mint láthatjuk, az 1247-ben említett kápolnát itt már egyháznak nevezik. (1247-ben a "capella Sancti Georgy de Veged", itt pedig az "ecclesiam in eadem Vegud in honorem Sancti Georgy martiris" kifejezés szerepel.) Ez egyértelművé teszi, hogy 1381-re átépíthették és megnagyobbíthatták a 150 évvel korábban említett kápolnát. Olyan templomot építettek a kápolnából, amely a falusi templomok között nagyon ritka. Kevés ilyen állhatott az ország akkori falvaiban. Ez a templom a mainál kicsivel nagyobb, kéttornyú és háromhajós épület volt. Román stítusban, homokkőből és téglából építették. Ezt az 199l-es ásatások bizonyították be templomunkról. A korábbi kápolna átépítésénél valószínűleg ajaki templom lehetett a minta, mivel a két templom alaprajza feltűnően hasonlít egymáshoz. Hogy ez a hasonlóság nem véletlen műve, azt bizonyítja, hogy a jaki apátsági templomot az a Ják nemzetség építtette, amelyből a Sitkey család is származott. 1325-ben éppen a Sitkey család tagjai voltak a kegyurai a híres 145