Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

V. fejezet: Az egyház története - A középkori templom története

tisztelete is. A falu egyháza hű maradt eredeti védőszentjéhez, hiszen a középkori, a 18. században újjáépített és a mai templomnak is "sárkányölő" Szent György a patrónusa. A végedi egyházat alapítója a 11-12. század óta létező temetőben építtethette fel. Ezt a temetőt már korábban is használhatták, minthogy a templom említésre került volna. A területen találtak egy a templom első említésénél jóval régebbi sírt. Annak az eldöntésére, hogy pontosan mikor is kezdtek a falu lakói ide temetkezni, ásatásokra lenne szükség. Nem bizonyos azonban, hogy egy ásatás a megfelelő eredményeket hozná, hiszen az 199l-es munkák is azt bizonyították, hogy a területet megbolygatták. Nehéz lenne itt eredeti állapotú sírt találni, annyira átforgatták a földet. Annyi bizonyos, hogy Szent László király az 1092. évi törvénykönyvében elrendelte, hogy a falvak lakossága a templomok köré temetkezzen. Nem lehetetlen, hogy már ekkor létezett a végedi egyház, bár erre egyenlőre semmi bizonyíték sincs. A domb, amelyen a templom áll, a ilyen építésre kiválóan alkalmas volt, hiszen a környező terepből kiemelkedik. Az sem mellékes, hogy keletelni lehetett a templomot. Ez annyit jelent, hogy a régi templomokat úgy építették, hogy szentélye kelet felé essen és azon az oldalon semmi se takarja a kilátást a kelő napra. Mint láthatjuk, minden szempontnak megfelelt a mai templomdomb, bár a tetejét mesterségesen kiszélesítették és kör alakúra alakították. A középkori templom története A végedi egyházról a következő 80 év alatt semmit sem hallunk. Bizonyos azonban, hogy létezett ekkor is, mert 1328-bari egy I. Károly király által kiadott oklevélben a falunkat a másik Végedtől úgy különböztették meg, hogy Egy házas-Végednek nevezik.

326 A középkor során számtalan alkalommal előfordult, hogy az azonos nevű és egymás közelében fekvő falvakat úgy különböztették meg egymástól, hogy azt a falut ahol templom is volt, Egyházas-nak nevezték. Ezen a módon került megkülönböztetésre a 14. század elején a Sitkey család birtokában lévő Véged a vele szomszédos, de a Vassányiak birtokában lévő Végedtől. Ez az adat egyértelműen bizonyítja, hogy Végeden 1247-től folyamatosan létezett a templom, ezért időtálló anyagból, kőből építették. 1311-ben a viennai egyházi zsinat a Szentföld visszafoglalásának költségeire tizedadót állapított meg, amit Magyarországon csak később, XII. János pápa ismételt felszólítására hajtottak be. A veszprémi egyház143