Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

V. fejezet: Az egyház története - Egyházalapítás a középkori Végeden

Annyit tudunk csak bizonyosan, hogy a Szent György tiszteletére szentelt végedi egyház a 13. század első évtizedeiben már megvolt. Alapítója- és építtetőjeként a Ják nemzetség tagjai vagy a veszprémi káptalan jöhet szóba. Mivel Véged tulajdonosait a Ják nemzetség tagjai között talajuk, ezért mint lehetséges építtetők ők jönnek szóba. Valószínű azonban, hogy az alapító a veszprémi káptalan volt. Erre utal, hogy első említése alkalmával azt írják róla, hogy az teljes joggal a káptalant illeti meg.

322 Ez az első írásos említése 1247-ből származik. Ekkor Henrik, a veszprémi káptalan prépostja több teljes joggal őt illető egyházat felszabadít a saját joghatósága alól. Az egyházaktól járó jövedelmek beszedését rábízza püspökére, Zlaudusra. Amint az az oklevélből kiderül, Henrik prépost a felszabadítást püspökének kérésére hajtotta végre. Ezután a végedi kápolna papja egy fél fontot fizetett Zlaudus püspöknek az egyház jövedelmei és az egyházi tized fejében.

323 Mint a falu történetének első fejezetében bebizonyítottuk, ekkor éppen Zlaudus veszprémi püspök volt a falu birtokosa.

324 A püspök ezzel a felszabadítással megszerezte a teljes rendelkezést a falujában álló kápolna felett. Az övé lett a kápolna kegyúri joga, ami azonban számára nem jelentett szinte semmit. Mint elöljárónak, neki volt joga rendelkezni a kápolna ügyeiben, többek között a papjait is ő nevezte ki. A kegyuraság Zlaudus örököseinek és családtagjainak a számára azonban sokkal többet jelentett. A jog öröklődése révén beleszólást kaptak a papok kinevezésébe és némi szavuk volt a kápolna egyéb ügyeiben is. A végedi egyház kegyúri joga a Ják nemzetségtől a birtokkal együtt átkerült a Sitkey család tagjaihoz. Az 1247-es oklevélből azt is megtudhatjuk, hogy a kápolna Szent György tiszteletére volt felszentelve. Szent György a jelenlegi Közel-Keleten lévő, az ókorban Kappadochiának nevezett vidéken született. Életének nagy részét az akkori Palesztinában élte le. Fiatal korában beállt a Római Birodalom hadseregébe, ahol egészen az ezredesi rangig jutott. Az ebben a korban megkezdődő keresztényüldözések idején minden vagyonát a szegények között osztotta szét. Ezután szembeszállt Diokletiánus császárral, aki halálra ítélte és isz. 303-ban Konstantinápolyban kivégeztette. Szent György vértanú már az ókorban is nagy tiszteletnek örvendett, de a középkori magyar templomok közül is soknak lett a védőszentje. Magyarországi népszerűségét jelzi, hogy Szent István király az országot a védelmébe ajánlotta, Szent László pedig törvénybe iktatta a tiszteletét, a napját pedig országos ünneppé nyilváníttatta.

325 Jelenleg Magyarországon mintegy 53 Szent György titulusú templom van, a nagy részüket a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon találhatjuk. A középkori lovagi eszményhez hozzá tartozott Szent György és a pannóniai katonaszent, Szent Márton 142