Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

IV. fejezet: Az új Véged - A 20. század eseményei

minden kritikán aluli. Csak átszállásokkal lehetséges az utazás, hétvégén pedig egyáltalán nem lehetséges sem Zalavégre, sem Zalavégről utazni. Talán ennek a rossz közlekedésnek a számlájára is írható, hogy folyamatosan csökken a falu lakossága. Az '80-as évek két komolyabb beruházást hoztak a falunak. Felépült az óvoda és a konyha. Az óvoda szinte teljes egészében a falu társadalmi munkájában került megépítésre. A konyha építése pedig egyben a felbomló Községi Közös Tanács utolsó munkája volt. 1991. január 01-én 0 órától újra önálló község lett Zalavég. Ügyeit helyben intézi a Polgármesteri Hivatal, tehát nem idegenek, hanem a falu polgárai intézhetik a saját ügyeiket. Ezzel talán meg van a lehetősége a falunak, hogy újra fejlődésnek induljon és ne a kihalás, elsorvadás, tehát a megszűnés legyen a sorsa. Reméljük, hogy Zalavég sorsa a következőkben jobbra fordul és a későbbi idők kutatói is tudnak majd jelentős dolgokról beszámolni az akkori utódainknak. Ez a nagy múltú falu igazán jobb sorsra érdemes. A 17. század óta annyi csapás érte Végedet, illetve Zalavéget, hogy már igazán jó irányba fordulhat sorsa. 140