Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

V. fejezet: Az egyház története - Egyházalapítás a középkori Végeden

V. fejezet: Az egyház története Egyházalapítás a középkori Végeden Magyarország nyugati részén a kereszténység története egészen az ókorig vezethető vissza. Pannóniában már a Római Birodalom idején éltek őskeresztények. A birodalom bukása után az itt élő népek egy része a barbárok között is megmaradt a keresztény hiten. Leginkább a különböző szláv népcsoportok között találhatunk keresztényeket, akik a 9. század táján már templomokat is emeltek maguknak. A hozzánk legközelebb eső ilyen templom Zalaváron, az egykori Mosaburgban és Salapiuginban állt. Ez utóbbit Zalabérrel azonosítják némely kutatók, mert fordítása Zala kanyart jelent. Ha éppen erről a folyókanyarulatról van szó, akkor inkább az egykori Zalaszeggel lehet azonos, mivel ez is ugyan azt jelenti. A honfoglaló magyarság a pogány hitről csak Géza fejedelem és Szent István király uralkodásának idején tért át a kereszténységre. A magyarság megkeresztelkedése annak a királyi politikának köszönhető, amelyik felismerte, hogy a magyar népnek csak keresztény nemzetként van esélye a fennmaradásra. Szent István királyunk hatalmas -néha erőszaktól sem mentes- térítő munkát végzett. Második törvénykönyvében rendelte el, hogy minden tíz falu építsen egy templomot és a falvak népe tartsa el a templomok papjait. Ezután a rendelkezés után országszerte megindulhatott a templomépítés, bár kevés ebből az időből származó templom áll az országban. A Szent István uralkodása utáni időszakban már a királyok, egyházi személyek, nemzetségek és egyes gazdagabb földesurak vállakoztak templom alapításra. Az Árpád-korban épült templomok a néhány nagy székesegyház és nemzetségi monostor kivételével általában kicsinyek, a mai kápolnák nagyságával megegyező méretűek voltak. Ebben a korban a román stílus volt az uralkodó az építészetben. Ezekre a templomokra a vaskos formák, lőrésszerű ablakok a jellemzőek. Zalavég környékén a 13. század elején valószínűleg még csak egy templom állt, mégpedig Türjén. Ezt a templomot és a hozzá tartozó kolostort a Tűrje nemzetség tagjai építtették a premontrei szerzetesrend számára valamikor a 13. század elején. A pontos alapítási időpontot az alapító oklevél hiányában nem ismerjük, csak annyi bizonyos, hogy 1234-ben már létezett ez a monostor.

321 A környéken másodikként valószínűleg a mi falunkban került sor templom építésére. Ennek sem ismerjük alapítási idejét és az alapítóját. 141