Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

IV. fejezet: Az új Véged - A 20. század eseményei

dőállás állt a szovjet támadások útjában. A német Szárazföldi Haderők Fő­parancsnoksága (OKH) 1944. szeptember 22-én 18 óra 22 perckor adta ki parancsát a dunántúli védővonalak kiépítésére. A magyar Országos Erő­dítési Parancsnokság, valamint a német utász és műszaki csapatok katonái megkezdték a munkát. A Zsuzsanna-vonal a Rába folyó bal partján húzó­dott Győrtől egészen Vasvárig, az ott kiépített hídfőállásig. Vasvártól egy reteszállás húzódott egészen Zalavégig, aminek az volt a fő feladata, hogy a támadó szovjet csapatok útját elzárja a Rába és a Zala folyók közötti terü­leten. A reteszállás zalavégi részének a kiépítésére a magyar Erődítési Pa­rancsnokság egy repülőtér építő százada érkezett a faluba. A század kato­náit a falu nyilas pártvezetőjének a házában szállásolták el. A munkákhoz mindenütt, így Zalavégen is igénybe vették a helyi civil lakosság munka­erejét. Az elkészült és megerősített Zsuzsanna vonalat 1945 márciusának végén érte el a front. A zalabéri plébános krónikája szerint Húsvét nagyhe­tén "vad csordákban vonult keresztül a szövetségesek elől futó katonaság" a falvakon. A Zalabér-Sárvár vasútvonalat ekkorra már nem használták, hanem a katonai szállításokat akadályozó, a menekülő civil lakosság hol­mijait tartalmazó vagonokat ide tolták félre. Az 1945. március 27-ről 28-ra virradó éjszakán a német és magyar katonaság mindenütt visszavonult a támadók elől Zsuzsanna-vonalbeli állásaiba. Már korábban Zalavégre érke­zett a magyar "Szent László" gyaloghadosztály parancsnoksága, akik iro­dájukat a faluban rendezték be. Ezen az irodán dolgozott a falu későbbi plébánosa, P.Beke Kázmér ferences atya is. A Zalavég környékén kiépített védelmi állásokat elsősorban a magyar katonaság, közöttük is a "Szent László" gyaloghadosztály védte. A védők között volt még a német 5.SS. "Wiking" páncélos hadosztály maradéka, az 509. "Tiger" nehézharckocsi­osztály 3 Tigris típusú harckocsija, az I. Lovashadsereg néhány hadosztá­lyának maradéka. Ezekkel a csapatokkal szemben a szovjet 27. hadsereg egységei támadtak, főképp a 35-37. lövész- és 18. harckocsi hadtest. Zala­vég környékét a támadók március 27-én este érték el. Erre az időre a Zsu­zsanna-vonalat Győr környékén már át is törték a szovjetek. A 27. had­sereg naplója szerint a Zsuzsanna-vonal elleni támadást 1945. március 28-án reggel 7 óra 30-kor indították meg. A rohamot heves tüzérségi táma­dással és harckocsik bevetésével indították. Reggel sikerült elfoglalniuk Türjét, Tekenyét és Batykot. Zalavég előtt azonban elakadt a támadás. Az I. Lovashadsereg 9 óra 30-kor kiadott jelentése szerint a szovjet csapatok­nak Batyknál és Mikosdpusztánál sikerült áttörnie a német-magyar védel­met. A német jelentés szerint a védelemnek sikerült 6 szovjet harckocsit ki­lőnie, de így is 19 harckocsi jutott el Pakodig. A védővonalak áttörésével 136

Next

/
Thumbnails
Contents