Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

IV. fejezet: Az új Véged - A 20. század eseményei

sikerült bekeríteni a Zalavégen és a mögöttes területeken védekező csapatokat. A 27. hadsereg naplója szerint Zalavéget csak egész napos harc után sikerült elfoglalniuk mégpedig úgy, hogy a bekerített németek és magyarok áttörték a bekerítést és kitörtek a vasvári hídfőállás felé. A menekülésük során a német és magyar csapatok jelentős mennyiségű fegyverzetet hagytak a faluban.

318 A harcokról a későbbi plébános annyit jegyzett fel, hogy rövid, de heves harc után foglalták el a szovjetek Zalavéget. A front átvonulása során a találatoktól négy ház égett le, ezen kívül három polgári áldozata is lett Zalavégnek.

319 Sem német, sem magyar, sem orosz veszteségekről nincs adatunk. Annyi bizonyos, hogy a zalavégi temetőben aluszsza örök álmát egy Villi Huber nevű német katona, aki itt esett el. A falubeliek tudnak arról is, hogy a templom kertjében több orosz katonát temettek el, akiket később exhumáltak és a szentgróti temetőbe vitték. A szocializmus idején "felszabadításnak" nevezett esemény után nagyon nehéz napok köszöntöttek a falura. Az orosz katonák minden mozdíthatót elloptak és rengeteg erőszakosságot követtek el. A második világháború eseményei után konszolidációs időszak következett, amely során a szovjet hatalom minden erővel rákényszerítette saját rendszerét az országra. 1945. június 29-én azonban még szabadnak érezhette magát a falu lakossága. Ekkor alakították meg a faluban a Nemzeti Bizottságot, ami a következő időkben irányította a falu ügyeit. Ennek tagjai voltak a következők: Torma János bíró, Veczkó Sándor helyettes bíró, Kozma József elöljáró, Bandi Rudolf, Rajki Péter, Németh "Ister" Károly, Kardos János, Csecs József, Márkus Gyula, Németh István, Szabó József és Kocsis Gyula.

320 Zalavég lakosai ekkor még bíztak abban, hogy az új Magyarországon békés életre lesz lehetőségük, ahol minden jogot megkaphatnak. A háború után a nép első kezdeményezéseinek az egyike volt, hogy az uradalmi földeket osszák szét. Az országos méretű földosztás során Zalavégen is sokan földhöz jutottak a volt urak birtokaiból. A megalakult Földosztó Bizottság a céljaira igénybe vette a falu határában lévő Zierer és Okolicsányi nagybirtokokat. A földesurakat a "kommunista" elveknek és az orosz irányításnak megfelelően mindenféle lehetséges módon üldözték. Ez egészen addig tartott, amíg arra nem kényszerültek, hogy minden veszni hagyjanak és külföldre meneküljenek. 1946-ban államosították Ziererék mikosdpusztai ipartelepét és a hozzá tartozó birtokok egy részét. Államosították a földesurak majorságait, kastélyait és földjeit is. A Zierer és Okolicsányi földeken megalakult az Állami Gazdaság. Az 1945-től napjainkig eltelt időszak bebizonyította, hogy a "szocialista-kommunista" rendszer 137