Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

II. fejezet: A középkori Véged - A falu kialakulása

elejéről származik. Ekkor egy innen származó nemes nevében szerepel a falu neve. Valamikor a 13. század első évtizedeiben pereskedett egymással egy közösen vásárolt birtok ügyében két mostanára már elpusztult falu, Dama és Meneke.

2 A pereskedés végén a két fél a veszprémi káptalan előtt békésen megegyezett a vitás birtok ügyében. Az egyezségnek volt a tanúja István poroszló, aki egy "Vehud" nevű faluból származott. (Pristaldo autem Stephano de villa Vehud existente) A 13. században a poroszló kifejezés egy olyan törvényszolgát jelentett, aki pecséttel rendelkezett és a különböző peres ügyekben közhitelű személyként járt el a bírák megbízásából.

3 A felek megegyezését rögzítő oklevélnek sajnos csak a szövege maradt fenn, az eredeti oklevél elveszett. A szöveg olyan módon maradt ránk, hogy azt a későbbi idők folyamán átmásolták másik oklevelekbe. Az eredeti oklevelet először a veszprémi káptalan írta át 1346. augusztus 24-én, amely oklevelet 1355-ben László prépost, I. Lajos király kancellárja újra átírt. Ez utóbbi oklevél maradt fenn egészen napjainkig. A többszöri átírás miatt valószínűleg elírta a szövegben szereplő falu nevét valamelyik másolást végző írnok. Az eredeti oklevélben feltehetőleg még Véged falubeli poroszló szerepelt, de vagy 1346-ban vagy 1355-ben tévedés történt. Ezért kerülhetett a fennmaradt oklevél szövegébe a "Vegud" helyett a "Vehud" falunév. Emellett az íráshiba mellett szól az is, hogy a középkor folyamán általában a Véged jelentésű "Vegud" néven szerepel falunk.

4 Ez a falunév pedig csak egy betűben tér el az oklevélben szereplő névtől, ami a másoló hibájából is adódhat. Az eredeti, 13. században íródott oklevél nem tartalmazott keltezést, így nem ismerjük annak pontos keletkezési idejét. Ezt az időpontot a kutatók 1232 körűire teszik. Ha az oklevél valóban Végedre vonatkozik, akkor falunkat már a tatárjárás előtt említik, még ha csak egy nemes nevében is. Ha az előzőekben ismertetett oklevélről nem is állíthatjuk teljes bizonyossággal azt, hogy az a mi falunkat említi, az időrendben következő oklevél viszont bizonyosan Végedről szól. Ez az oklevél már tartalmaz keltezést is, amiből megtudhatjuk, hogy alig öt évvel a tatárjárás után, 1247-ben íródott. Ekkor Henrik, a veszprémi káptalan prépostja több Zala vármegyei egyháztól neki járó jövedelmei beszedését rábízta püspökére, Zlaudusra.

5 Henrik prépost a végedi, szántói, rajki, keszthelyi, egerszegi és bocföldi egyházakat felmentette a hozzájuk tartott elöljárói joga (iure magistratus) alól, de továbbra is adó fizetésére kötelezte őket. Ezután a felszabadított végedi egyház papja az oltárnak a jövedelmei és az egyházi tized fejében egy fél fontot fizetett Zlaudus püspöknek. Ebből az oklevélből kiderül, hogy 1247-ben már kápolna állt Végeden, amit Szent György tiszteletére szen12