Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

IV. fejezet: Az új Véged - Véged a 19. században

elveszi a jobbágyaitól a jó termőképességű irtásföldeket és helyette csekélyebb értékű földet ad nekik. A csere ellen fellázadtak a peresztegiek, akik a szomszédos falvak jobbágyaitól is támogatást kaptak. A szomszédok azért támogatták őket, mert hasonló helyzetben voltak ők is, hiszen minden faluban jelentős területeken irtották ki az erdőket, hogy szántóföldhöz juthassanak. A hosszúperesztegi jobbágyok ellenállását a hatalomnak csak 112 gyalogos katona bevetésével sikerült legyűrnie. A lázadás letörése után Vas vármegye hatóságai a jobbágyok ellen ellenállás és lázítás miatt pert indítottak. A per tárgyalásán a szomszédos faluk lakói, így a végediek is azt vallották, hogy őket a peresztegiek közül senki sem lázította.

288 Ez a lázadás valóban érintette a Végeden élőket, hiszen az irtásföldek cseréje őket is üldözte. Jelentős területeket irtottak ki a falut körülvevő erdőkből, de ezeket a területeket tőlük ugyanúgy elvették a földesurak, mint a hosszúperesztegiektől. Végeden a földek elvétele annyival zajlott becsületesebben, hogy itt bizonyos készpénzt fizetett az uraság az irtásföldekért. A végedi jobbágyoknak is volt okuk a lázadozásra, mert itt is akadtak bizonyos problémák. Annyit tudhatunk, hogy a 19. század elején Bezerédy György végedi jobbágyai többször is panasszal fordultak az urukhoz. Sajnos a jobbágyok panaszos levelei nem maradtak fenn, csak Bezerédy erényei gazdatisztjének a kivizsgálásokat ígérő válaszaiból értesülünk az egész ügyről.

289 A 19. század eleje egy háborút hozott Magyarország számára. A Franciaországban lezajlott forradalom után a trónra került Bonaparte Napóleon seregei az Osztrák császárság ellen támadtak. 1809. június 14-én a francia csapatok Győr mellett megverték az elmaradott, osztrák és magyar nemesekből álló sereget. A háború eseményei érintették Végedet is. A magyar nemesi sereg a csata előtt Vas vármegyében gyülekezett, mégpedig Szombathelyen. Innen Hosszúpereszteg érintésével vonultak Győr felé. A francia segédcsapatok egy része Olaszországból éppen a mi vidékünket útba ejtve vonult észak felé 1809 júniusa elején. A sereg útja Végeden át vezetett. Az itteni pusztításaikról nem tudunk semmit, de valószínűleg ennek köszönhető egy nagyon érdekes éremlelet. A háború után több mint száz évvel, 1917-ben Molnár János végedi lakos házat épített. A ház alapozásakor egy másfél literes agyagedényben nagyobb mennyiségű régi pénzérmét találtak. Az éremleletből a Magyar Nemzeti Múzeumba összesen 72 db. arany, ezüst és rézpénz került be.

290 A pénzek közül a legkorábbi veret 1663-ból, míg a legkésőbbi 1802-ből való. Mivel ez a dátum nagyon közel esik a Napóleoni hadjárathoz, ezért nagyon valószínű, hogy a pénzt tulajdonosa a francia hadaktól való félelmében rejtette el. A tény, hogy a 120