Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)
IV. fejezet: Az új Véged - Az új Véged alapítása
Zi erer család: A Zierer család a múlt század végén vette meg a mikosdi uradalmat és az összes birtokot a báró Mikos családtól. Komoly fejlesztéseket hajtottak végre az uradalomban, létrehozták a jelenlegi mikosdpusztai lengyár elődjét, az ipartelepet. Ök is 1945-ig voltak itteni birtokosok, egészen addig amíg a kommunizmus idején államosították vagyonukat, őket pedig elüldözték az országból. 267 Hármasi Molnár család: Ez a család a hármasi malom tulajdonosa és egyben működtetője volt a 17-18. században. 1691-ben zálogba kapták az Esterhazyaktol a három végedi jobbágyportájukat. Ezek közül az egyiket huzamosabb időn keresztül bérelték. 1721-ben még szerepelnek a végedi birtokosok között, majd 1724-ben eladják a bérelt részüket Telekesi Török Imrének és többé nem hallunk róluk mint végedi birtokosokról. 268 Az új Véged alapítása Magyarországon a 18. század elejére befejeződtek a török ellenes felszabadító háborúk és helyreállt a rend. Az 1684-ben létrehozott török-ellenes szövetség, a Szent Liga csapatai 1686. szeptember 2-án Buda várát is visszafoglalták a törököktől. 1690-ben került sor arra, hogy a török császárság utolsó dunántúli várát, Kanizsát ostrom alá vegyék a felszabadító csapatok. Januárban került sor a vár bekerítésére, majd három hónapi ostrom után Musztafa pasa, kanizsai parancsnok feladta a várat Batthyány Ádámnak és Zichy Istvánnak, akik az ostromló sereg parancsnokai voltak. Kanizsa várának visszafoglalásával befejeződött a Dunántúl és ezen belül Zala vármegye területén a török hódoltság időszaka. Egy évtizedes béke után 1703-ban kitört a Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc a Habsburg uralom ellen. A szabadságharc eseményei csak ritkán érintették a Dunántúlt, vidékünket pedig még ritkábban. Hosszú és váltakozó sikerrel folytatott harc után Károlyi Sándor kuruc generális 1711-ben Majtény mellett letette a fegyvert a császári csapatok előtt. A harcok befejezése után újra idegen elnyomás nehezedett hazánkra, de legalább a háborúk elkerülték az országot. . A nagy háborúk lezajlása után bekövetkezett békében környékünk falvaiban jelentősen megnőtt a népesség lélekszáma. Ezt a helyzetet leginkább az itteni magyarság természetes népszaporulata idézte elő, de előfordultak távolabbi vidékekről és külföldről történt betelepítések is. (Például németek betelepítése Türjére, Batykra és Zalabérbe.) Miután a török hódoltság ideje alatt is fennmaradt falvakban megnőtt a lakosság létszáma, 102
