Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. május / 1. évf. 2. szám

Balatonfüred színházai Még mindig némi zűrzavar mutatkozik Balatonfüred színházai körül, irodalmi és művészeti historikusok is összetévesztették a különféle teátrumokat. A laikus közönség nagyrésze pedig egyáltalán nem tudta, hogy Fürednek tulajdonképpen három színháza volt. A negyedik már nem ilyen célra épült, hanem bálteremnek s miután ketté osztották, most mint a »Gyógyépület« emeleti nagyterme szolgál színházi és egyéb előadások helyiségéül. Az első színházról már sokat írtak, de 1931-ben a százéves forduló alkalmából még mindig merültek föl újabb adatok. Régóta ismeretes, hogy Kisfaludy Sándor indította meg a mozgalmat s a zalai Karokhoz és Rendekhez így írt: »Hazánk fővárosában minden más Vármegyéknek hozzájárulásaik mellett sem állhatott fenn a' Magyar Nemzeti Játékszín, elnyomván a* szép szándékot és Intézetet egy bizonyos boldogtalan, ellenséges lélek...« Gondosan megokolta indítványát, aztán szóban-írásban még sokfelé buzgólkodott, aminek számos bizonyságát sikerült megtalálni. Zala vármegye végre hivatalosan is fölkérte a tihanyi apátságot ilyképpen: »A nemzeti nyelv pallérozásának elősegítésére törekedő ösztöntől buzdított számos megyebeli és külső vidéki hazafiak azon nemes céljokat, mellynél fogva óhajtják, hogy egy nemzeti játékszín megyénk kebelében mostanság főtisztelendőséged által kormányzott tihanyi Szent Benedek Rendének javaiban helyheztetett füredi Savanyúvíznél a már önkényesen összeadott s még ekképen reménylett pénzeken emeltessék föl, Kisfaludi Kisfaludy Sándor táblabíránk e czél eránt tett több jeles előadásai közben kiváltképpen főtisztelendőségedet azon fölállítandó közhasznú nemzeti játékszínhez megkívántató szükséges épületek tételére azon Savanyúvíznél fizetés és haszonbér nélkül egy alkalmas és célirányos helyet adjon és engedjen, ennélfogva ...« És tovább, egyetlen mondatban, hét hosszú oldalon. De hát nótárius uram jószándéka volt a fontos. Oda lyukadt ki, hogy ingyentelek kéne s ezt meg is adta Kovács Tamás főapát úr, ott, ahol addig a kovácsműhely volt. Vagyis a Gyógytér északi részén, a mai Gyógy terem67