Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. május / 1. évf. 2. szám

ßalatvni Szemle. nek — szemközt nézve —baloldali részén épült föl a színház. Kisfaludy 1830 október 28-án ezt írta a Rendnek: »A füredi Savanyúviznél hazafias adakozásokból felállítandó nemzeti Játékszínnek egész intézetét, annyival is inkább, minthogy ez a nemzetiség előmozdítására, a hazai nyelv és széptudományok előterjesztésének egyik legfőbb eszköze, tekintetes nemes Zalavárm. maga tulajdonának vállalta el és minden időben ápolgatni, fenntartani és pártfogolni teljes meghatározással és végzéssel...« A főapát jó fát is adott az építéshez. Festetics gróf pedig az egyik kőbányájából ingyen küldött hat jón-formára kifaragott oszlopot, amelyik a homlokzatot tartotta. Jobbágyok díjtalanul is dolgoztak az építkezésen. Egyszerű kőépület volt; faggyúvilágítás mellett játszottak benne, ha besötétedett. A közönség akkor csak az első magyar kőszínház lélekemelő újságát látta benne és tiszta lelkesedéssel tüntetett 1831. július 2-án, amikor Komlóssy Ferenc (a Dunántúli Színjátszó Társaság igazgatója) Kisfaludy prológusával megnyitotta a színházat. Hadd idézzünk legalább egy mondatot a költő prológusából: »Valóban úgy látszik, mintha ezen magyar Hazának némely vidékeiből, a Dunának némely mellékeiből kiszorított nemzeti lélek a Balatonnak körét szállotta volna meg.« Hálás azonban nem igen volt a közönség egyrésze. Meg is gyanúsították Kisfaludyt, hogy a gyűjtést nem végezte kellő módon. Most nem óhajtjuk ismertetni az affér részleteit, amelyek különben azóta is talált okmányok révén teljesen tisztázzák önzetlenségét. Váltópénzben 12.945 forint gyűlt össze a színházra. •Egressy Gábor szerint csak a homlokzat volt kielégítően csinos, belül nem felelt meg a színház a követelményeknek. A földszinti padok nem voltak elég kényelmesek; »a színpadnak semmi gépezete ; minden színfalat külön, kézzel kell ki- és betolni; nincs egy annyira szükséges sülyesztője«. Ezt nagyon kritizálja: »Hiszen a színészet csak ezen technikai requisitumok segélyével képes feladatát, a csalódást (illusiot) eszközölni«. Javasolta ezután, hogy a veszélyes és olvadékony faggyúvilágítás helyett 12 olajlámpát állítsanak be. Legnagyobb — igen örvendetes — hiánynak bizonyult a helyiség szűk méretezése. Az őszinte pártolás idején nem fért el a p. t. publikum. 68