Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. április / 1. évf. 1. szám

ßaiatvtil Szemé lyása után kész tudományos monográfiával számolhatnak be működésükről, a földrajzi tudományosságnak«. E szerény expozé azután úgy végződött, hogy a megjelent munkák összesen 35 kötetet tettek ki, kiadatási költségük több 100.000 aranykoronára rúgott s 1895-től 1921-ig, tehát 26 éven keresztül tartott s teljesen még a mai napig sem fejeződött be. Igaz ugyan, hogy még így is oly kvalitást képvisel, hogy a legelőkelőbb német szakvélemények szerint még egy ilyen tudományos földrajzi monográfia, mint »A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei« nincsen a világirodalomban. Jellemzésül még alkalmasnak tartjuk ideiktatni Sziklay János dr.-nak az ezévi kötetben foglalt: »A Balaton vízállásának ingadozása 1890ben« c. tanulmányának következő bevezető sorait: »A Balaton tudományos szempontból csakúgy el van hanyagolva, mint társadalmilag. A bűnös közöny, mely nem engedi észrevenni sem a balatonmellékiek, sem a távolabb lakók nagy tömegével azt, hogy a Balatonban és vidékében minő jövedelmes kincset bírunk, ha ki tudnók és ki akarnók használni. Hogy ily nevezetes objektum jelentőségét ismerjük, mindenekelőtt annak teljes és beható ismeretére volna szükség. Fájdalom, a kutatónak minduntalan terra incognitán kell járnia!« Mily prófétai, tiszta meglátáson alapuló szavak már 50 év előtt! Amily bő volt az 1901. év aratása, oly szerény volt az 1892. év eredménye. Berecz Antal, a Földrajzi Társaság főtitkára az 1892. febr. 11-én tartott közgyűlésen ama reményének adott ugyan kifejezést, hogy a sikeres kezdetnek még sikeresebb folytatása lesz, ami a Társaság tekintélyét emelni, a Balatonról szóló földrajzi ismereteket pedig jelentékenyen gyarapítani fogja, de ez évfolyamán mégis mindössze csak egy közlemény jelent meg a folyóirat hasábjain és pedig Herman Ottó tanulmánya: »A Balaton halásztopográfiájáról«. Lóczy Lajosnak úgylátszik ekkor valami más irányú elfoglaltsága lehetett, vagy más ok miatt kedvetlenedhetett el, mert az 1893. febr. 9-én tartott közgyűlésen 3 éven át betöltött elnöki állásáról lemondott, annak hangoztatásával, hogy ezentúl is mint egyszerű tag hű munkása lesz a Társaságnak. Minthogy az elnökséget sem Vámbéry Ármin, sem gr. Széchenyi Béla el nem fogadhatták, e tisztségre dr. Erődi Bélát, a Ferenc József Intézet akkori igazgatóját választották meg, aki már érdekes útleírásaival tette nevét ismeretessé. Elnök előadta, hogy 1892-ben a segélyforrások megszorítása miatta külső munkákban akadályozva volt a Balaton Bizottság, de a jövő feladatok előkészítése és a szükséges pénzsegély megszerzése körül jó sikerrel működött. Az Akadémia 1800 frtos támogatása megfigyelésekre, meteorológiai és vízmérő állomások felállítására használtatott. Keszthelyen és Siófokon 2 önműködő limnográfot állítottak fel, előbbi helyen azt Lovassy Sándor gazd. akad. tanár nagy szakavatottsággal kezelte, de Siófokon az iszap sokszor betömte s ezért Kenesére kellett átvinni. Révfülöp és Kenese között tüzetes geológiai bejárás folyt, 23 növény fejlődési megfigyelő állomást szerveztek, a víz áramlása, a hullámok 25