Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. január / 2. évf. 8. szám

244 <L#t(L#i{L tamfilLoni A Balaton környéke a román stílus korában, vagyis az Árpádok uralkodása idejében (XI—XIII. sz.), sűrűn lakott terüiet volt. Ezt igazolja, különösen az északi részen, a szép számban fennmaradt románkori templomrom és még néhány használatban lévő templom. Ezek közé tartozik az egregiji Szent Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus, kis templom. (1. kép.) A Balaton nyugati végén, Keszthelytől 5—6 kilométerre, közismert Hévíz gyógyfürdője. Ennek közelében, mintegy két kilométerre találjuk Egregy kisközséget, tőle északra talán félkilométernyire, enyhe lejtős domb oldalán, emelkedik a tornyával messzire integető, kis Árpád-kori templom. Ez a templomocska éppen annak köszönheti népszerűségét, hogy Hévíz közelében fekszik, mert a fürdőzők jórésze nyarankint felkeresi a bájos alkotást, románkori építészetünk kedves gyöngyszemét. Szakirodalmunk is többször megemlékezik róla. Ezek közül itt csak néhányat említek meg. Rómer, műtörténetünk érdemes munkása, egyik balatoni utazása alkalmával 18Gl-ben fedezi fel és az Archeológiai Közlemények X. kötetében lelkesen emlékezik meg róla, 1876-ban. Dr. Békefi Rémig, A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban (1907.) című munkájában szintén sorra veszi Egregy templomát is és annak rövid leírását adja. Szőnvi Ottó, Régi magyar templomok című, érdemes művében rövid ismertetést szentel kis műemlékünknek és azt képben is bemutatja. Helyesen jegyzi meg, hogy: „A toronysisak alakja feltűnően egyezik a liunyad megyei Zeykfalva középkori templomának toronysisakjával." Gerevich Tibor, Magyarország románkori emlékeivel részletesen foglalkozó nagy könyvében (1938.) szintén szó van az egregyi templomról. Megemlíti, hogy falusi templomaink nagyrésze egytornyos és templomunkat ennek élő példája gyanánt nevezi meg. Legújabban (1941.) a Balaton-környék lelkes kutatója; dr. Darnay-Dornyay Béla kis füzetben ismerteti Egregy Árpádkori templomát és a füzet jövedelmét a templom kazettás mennyezetének kifestésére szánta. A templom keletkezésének idejére vonatkozó semmiféle adatunk sincs. Éppen azért a vele foglalkozók a kormeghatározásban bizonyos eltérést mutatnak. De ez az eltérés nem nagyon jelentékeny. Egyesek ugyanis a XII. század végére, mások viszont a XIII. századra helyezik. Szőnyi Ottó pl. a XIII. század elejére teszi. Nem is lehet másról szó. Építészeti formái alapján ugyanis 1200 táján készülhetett, így tehát abban állapodhatnánk meg, hogy építésének idejéül a XII—XIII. századot említjük. Szent István