Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. január / 2. évf. 8. szám

BafjÉbniSzmíe, 245 király 1024-ben Egrugh-ot (Egregy) a zalavári apátságnak ajándékozta, 1328-ban is Villa Egrug néven emítik. A templom, ősi szokás szerint, temetővel van körülvéve. Egykor a község is itt terülhetett el, de valószínűleg a török vész pusztításai miatt jóval messzebb épült újjá. A templom diadalívén a következő festett felirat hirdeti XVIII. századi helyreállítását: „Renovatum est anno Domini 1731 die 16 Marci". Ez az egyetlen írott adat a múltból, amit a templom történetére vonatkozólag ismerünk. A torony északi felén a karzatra vezető lépcsőt a Műemlékek Országos Bizottsága 1912-ben létesíttette. A közelmútban (1838.) ugyancsak a Műemlékek Bizottsága a lemállott vakolatot a templom külsején helyreállíttatta. A templom ódon falaival és kecses tornyával bájosan illeszkedik bele a kedves tájkép keretébe. Elhelyezése, a középkori templomok példájára, kelet-nyugati irányú. Tornya nyugatra, szentélye pedig keletfelé néz. Alaprajza (2. és 3. kép), valamint felépítése is jól mutatja hármas tagozását. Karcsú négyzetes tornya a kisméretű, négyszöges hajóhoz csatlakozik, ezt keletfelé a rövid, négyszöges szentély zárja le. Ez az elrendezés falusi, románkori templomainkon elég gyakori. (Ilyen: Csempeszkopács, Felsőörs, Öriszentpéter, Mánfa, Gutor, Börzsöny, Felsőregmec, őraljaboldogfalva, Zeykfalva temploma.) A torony kőből épült teste a tetőnyereg élvonaláig sima, csak nyugaton törte át egykor csúcsíves ajtónyílás, felfelé, a torony falában kettős és hármas ikerablak nyílik, mind a négy irányba, egyes vagy páros oszlopkával; az ablakkönyöklő alatt pedig, a román építészetre jellemző, fürészfogas fríz húzódik. Ilyen fríz kíséri a torony főpárkányát is. Efelett háromszögű oromzatok koronázzák a tornyot, bennük egy-egy ikerablak, ezeken nyugszik a nyolcszögű falazott sisak, amelyet az oromzatok csúcsának magasságában övpárkány szakít meg. A csúcs, csonkán végződve, vaskeresztet hord. Már utaltunk arra, hogy a Zeykfalvi templom tornya rokon alakítású. Bizonyára nagyobb románkori templomainknak is ilyen tornya lehetett és azokat vették mintául a kisebb falusi templomok mesterei. így ezek a példák megőrizték az elpusztult magyar tornyok formáit. A torony földszinti terét bordás keresztboltozat födi. A csatlakozó, szerény méretű hajóba most a déli oldalon nyíló, XVIII. századi ajtón át jutunk. Ez az ajtó még 1874-ben is be volt falazva. A déli oldalon még két kis, csúcsban záródó, de románkori ablak helyezkedik el. Hasonlóan törtvonalba záródnak a torony ikerablakai is. Ezt a keleties hatású formát másutt is megtaláljuk (pl. a szegedi egykori Demeter-templom régi tornyán és az aracsi templomrom toronyablakainál). Az északi falban nincs ablak (akárcsak a parasztházakon). Belépve a templomba feltűnik, hogy a falakat két oldalt, három-három falfülke tagozza (a déli oldalon az egyik fülke helyét az ajtó foglalja el). Ezek a fülkék nemcsak élénkítik a belsőt, hanem egyúttal a térhatást is fokozzák. Több