Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1942. október / 1. évf. 5. szám
154 ßafakmiSzemfe ^LLhatuf' mint Az Országos Természetvédelmi Tanács indítványomra előterjesztést tett a Földművelésügyi Miniszter Ürnak, hogy Tihany természeti, történelmi és néprajzi érdekességeinek megvédelmezése okából Tihany félszigetét tegye Nemzeti Parkká. Ez annyit jelent, hogy ezen a területen semmiféle lényeges változtatást nem szabad tenni a Tanács engedélye nélkül. A magántulajdon használatát semmiképen sem óhajtjuk korlátozni, mindenki szánthat, vethet, szüretelhet, ahogyan eddig tette, de nem szabad semmit sem elrombolni, ami a természeti, történelmi és néprajzi emlékhez tartozik és nem szabad semmit sem építeni, ami a táj jellegét helytelen irányban megváltoztatná. Nem szabad követ bányászni, vagy homokot, anyagot ásni, nem szabad régi épületeket, még lakóházakat és pincéket sem lebontani, átalakítani, nem szabad a tájékba bele nem illő épületeket építeni stb. Ha valaki mégis ilyen változtatásokat akar végrehajtani, akkor először meg kell kérdeznie az O. Tv. Tanács kirendeltségét. Ez a kirendeltség tihanyiakból állna, élén a kolostorban lakó, egyik tudós-tanár. Az engedelmet az illető egészen rövid úton megkaphatja, ha pedig nem kapott rá engedélyt, akkor megfellebbezheti az O. Tv. Tanácshoz. Valamelyik újságban olyan hír jelent meg, hogy a falut ki akarjuk onnan telepíteni. Erről szó sem volt és nem is lehet. A falura szükség van, mert meg akarjuk őrizni eredetiségében. A dunántúli falvak ma rohamosan átalakulnak, különösen a Balaton vidékén a fürdőforgalom hatása alatt, tehát meg kell őriznünk legalább egyet eredeti alakjában, de természetesen kicsinosítva, látványossággá alakítva. A házakat ki kell tatarozni, az udvarokat kitakarítani, virágokkal fölékesíteni, úgyhogy a külföldi látogatók szívesen nézzék a kedves falut, régi házait, kőfalait, barlangpincéit, a házak belsejének csinos szobáit stb. Hollandiában Vollendam falut tették ilyen múzeumszerűvé s hihetetlen, mennyi idegen látogatja. A félszigeten a sziklarészletek a szélfúvás hatását nagyszerűen mutatják, ez is nagyon érdekes látnivaló, ha felhívjuk rá a látogatók figyelmét. A legérdekesebbek a gejzir-kúpok. 110 szökő melegforrás hajdani kürtője fölött képződött szikla-kúpok ezek s egész Európában máshol ismeretlenek, csak Izland szigetén vannak. A történelmi emlékeknek is egész sorozata van itt. A kolostoron és templomon kívül a Barátlakások, az apátii templomrom, a Révnél levő templomrom, a Csúcshegyen középkori erődítmény romjai, az Óvár sáncai mind igen érdekes és fontos tör_y\j<zm&<zlL fDat/z
