Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1942. augusztus / 1. évf. 4. szám
ßijJäkmiSzMiie Aiajláth János balatoni regéje „Kik e soraimat olvasni fogjátok, a csudaerejű Füred neve nem lesz ismeretlen előttetek, s nem egy lágyérzelmü asszonyi szívben támada már vágy, meglátni a Balaton körül elterült szép tájt, mely mindég örök ifjúságban mosolygott ugyan, de lelki életet a dal erejétől csak a mi időnkben veve. A gyönyörű táj nem hasonlít-e a felvirult leányzóhoz? Amiként ez csak akkor kezdi érzeni szép életének teljes valóját, midőn a szerelem lángot lobbanta szívében; úgy e kies vidék csak akkor ötlik elő az azt fogvatartó ködből, midőn a költő azt eltölti lakosokkal, kiket lelkében a természet meleg nézelése hagyott előállani." Ezekkel a lendületes szavakkal kezdi Majláth János gróf „Füred" című regéjét. 1 Megemlíti azt is, hogy ezekre a lelkes gondolatokra Kisfaludy Sándor vonzó regéi vezették. Ezeknek olvasásakor jutott eszébe, hogy „Fürednek gyógyforrásai mellől" szekéren Tihany felé kell indulnia. Majláth János gróf (1786—1855) hánytvetett élete legnagyobb részét Bécsben töltötte. A bécsi irodalompolitikai törekvéseknek egyik legtevékenyebb magyar vazallusa volt, és láttuk, hogy nagy örömet szereztek neki Kisfaludy Sándor regéi. Korának romantikus történelmi-nacionalista felfogásából, Veit Weber hatalmas munkájának (Sagen der Vorzeit. Berlin, 1787—-1798.) példaadásából merített ő is, amikor megpróbálta összegyűjteni a pórregéket a nagyurak várairól. 2 Munkája német nyelven kétszer is megjelent; hatása költőinkre is volt, bár amiket Majláth mondáknak, regéknek nevezett, azok tulajdonképen korabeli német történeti elbeszélések utánzatai. „Füred í l című regéje is ilyen; következő sorainkban mondaszerkesztésbeli módszereit próbáljuk az elbeszélés alapjáúl szolgáló valóság nyomon kísérésével, segítségével megfejteni. „Ha már valál Füreden, szeretetreméltó olvasó, tudni fogod, hogy amint az idegen a magyar tengernek ezen messzére nyúló félszigetéhez közelít, gyermekek futnak szekeréhez, s szokatlan formájú követ és csigát nyújtván emlékül, miket a tenger szokott a szélekre kihányni, vezérül ajánlkoznak neki!" Ma is valóságnak ismert jelenség a tihanyi gyermekekről. De most kezdődik a „rege"! Majláthot egy gyönyörű leányka vezette az útról a partra egy keskeny úton „a görög leány üregéhez". 3 Az üregben két kő volt. Az egyik 1 Gróf Majláth János után Kazinczy Ferenc: Magyar regék, mondák és népmesék. Kiadta Kazinczy Gábor. Pest, 1864. 325—342! 1. 2 Kunczer Gyula: Hormayr és az egykorú magyar irodalom Pécs é n 22—23., 35. 1. 3 Dornvay-Vigyázó: Balatoni kalauz. 158. l.-on hasonlóképen írja le a Lánylakásokhoz vezető úlat: a barlangoktól kivezet az ösvény a hegytetőről a Balatonra vezető marhacsapáshoz, ill. ezen a partra, és ott a füredi úttal találkozik.
