Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1942. május / 1. évf. 2. szám

ßaiahmi Szemde A nyugatról felvonuló zivatar rendesen délután jelenik meg. A hanyatló Napot eltakarja a sűrű, vastag zivatarfelhő s elsötétül a világ. A balatoni Riviéráról nagyszerű a látvány. Tihany mögött, meg az Aszófőnél előugró hegyek mögött félelmesen fekete az ég, kelet felé pedig még szép kék s békésen lebegnek ott a kis nyárias halmazfelhők. A sötét felhőtömeg eleinte lassan, később mind gyorsabban látszik emelkedni. A sötét felhők fölött mint valami óriási ernyő, átlátszó, fehér pehelyfelhők nyúlnak előre. Ez a zivatarfelhő ernyője, amit rajzainkon láthatunk. Nemsokára szellő lebben nyugat felől, majd látjuk, hogy messze nyugatra, Aszófő felé magasra ragadja a port a hömpölygő vihar, a zivatar előfutárja. Egy negyed óra múlva ránk ront a szél, a fák meghajolnak, a port magasra kapja s csattog a nyitva felejtett ablak és ajtó, sokszor üvegcsörömpöléssel. Mert a nyaraló fővárosiak annyira nem ismerik a természetet, hogy amikor egész világos a zivatar közeledése, akkor sem gondoskodnak előre. A faluban nem történik baj, mert a falu népe jobban ismeri a természetet. Megpillantjuk a nagyszerű koszorúfelhőt s annak szép, szimmetrikus alakja megmutatja, hogy a zivatar egyenesen felénk tart. Ha nem volna nappal, régen láttuk volna már a villámlásokat. A szélroham után lerobbanik az eső, hatalmas nagy cseppekben, de akkor a szél elmarad. Most a villámlás és mennydörgés rémítgeti az embereket. Ismerek olyan balatoni nyaralót, akire a villámlásnak és mennydörgésnek olyan hatása van, mint a keserűvíznek. A Balaton felszínét a hömpölygő vihar felkavarja, meredek, de rövid hullámok, rohannak, fehér tajtékot túrva. A víz színe zöld, szép fűzöld, mert a víz felszíne nem verheti vissza az ég fényét, hisz sötét az ég a tó fölött. Belelátunk tehát a vízbe, illetőleg a vízben szétszóródott fényt látjuk, ez pedig zöldes. ENDRŐDI SÁNDOR: A Magas Tátra, a külföld vadregényes helyei, örökké zúgó fenyveseikkel lehetnek fönségesebbek, de az a hellászi derű, aza végtelenül bájos mosoly, az a szelídség, nyájasság, mely a Balaton vidékét beragyogja, egyedül az ő tulajdona. 54