Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága
1944. április / 3. évf. 19. szám
484 Kiegészítés Hévíz irodalmához Dornyay Béla dr. „A keszthelyi Hévíz ismertetése 1795-ből. Br. Babótsay József, zalavármegyei főorvos eredeti műve után" című füzetben (Keszthely.. 1941. Helikon-nyomda. 32. o.) az előszó végén a következőket mondja: Dr. Babótsay József 1795-ben megjelent munkájának közlése után — végezetül Hévíz bibliográfiáját adom, azért, hogg ebből is láthassuk, miszerint a dr. Babótsay könyvének megjelenése után lepergett másfél évszázad — a Hévízről szóló irodalom, gazdagságával is — menynyire bebizonyította Hévíz tudományos és fürdő-értékeit. u Hévíz összeállított irodalma az említett füzet 29—32. oldalain van. Ez az összeállítás Hévíz irodalmát 1. sz. alatt „Boldog Zala Vármegye Keszthelyi HévVizedről méltán neveztetel így attól, aki ezen rendeket írta ditséretedre. D. B. I. Anno MDCCXCV". (Sopronban. Nyomatott Sziesz Kláránál, 28. o.) című művel kezdi, majd az irodalmat időrendben felsorolva, 61. szám alatt Dornyay Béla dr.: „A balatoni műemlékek sorsa" (különlenyomat a „Balatoni Kurir" 1938. évf.-ból 6—8. o.) című művel fejezi be. Tehát az összeállítás 1795. évvel kezdődik, 1938. évvel végződik és összesen 61 művet sorol fel. Maga az összeállítást közlő füzet, mint már jeleztük, 1941. évben jelent meg. Hévíz ma gyógyhely, amelynek területén van Hévíz gyógyfürdő, a hévízi tó pedig kétségkívül hazánk egyik legnagyobb fürdőügyi értéke, így mindenképen megokolt, hogy a Hévízre és különösen a hévízi tóra, valamint a Hévíz gyógyfürdőre vonatkozó irodalommal foglalkozzunk. Ezért annélkül, hogy teljességet akarnánk elérni, Dornyay Béla dr. fentemlített összeállítását az abból kimaradt alábbi művekkel egészítjük ki. Az irodalmat mi sem választjuk külön könyvekre és cikkekre és nem csoportosítjuk azt asszerint, hogy Hévízre, Hévíz gyógyfürdőre vagy a hévízi tóra vonatkozik-e. Ez a munka későbbi feladat annak, aki Hévíz, Hévíz gyógyfürdő és a hévízi tó lehetőleg teljes irodalmának összeállításával foglalkozik majd. Az általunk ugyancsak időrendben felsorolt, összeállított kiegészítő irodalom a következő: 1. Windisch, Karl Gottlieb: Geographie des Königreichs Ungarn. Pozsony. Anton Löwe. 1780—1790. I—III. kötet. VIII. 395., 322., 520. o. A Keszthelyről szóló szövegben az I. k. 335. oldalán a következőket találjuk: Ezen a környéken egy patak is van, amelyet Hév-víznek neveznek, ennek a vize kénszagú és úgy külsőleg, mint belsőleg különböző esetekben gyógyhatásúnak találtatott. Annak ellenére, hogy ugyanaz Beaumur hőmérője szerint 32 fokra emelkedik, kis halak élnek benne, amelyeket azonban nem esznek.
