Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1944. április / 3. évf. 19. szám

ßij^äbmiSkmie, 485 Ez a könyv tehát 15 évvel előbb foglalkozik a hévizi tóval, mint a Dornyay Béla dr. által elsőnek említett 1795-ből származó mű. 2. Korabinsky Johari Matthias: Geographisch-Historisches und Produkten-Lexikon von Ungarn, stb. Pozsony, Weher und Korabinsky, 1786. 858 o., 2. mutató, 1 térkép. A Keszthelyről szóló szövegben a 301. o. a következőket találjuk: A helységtől nem messze ered a Hévíz kénes patak, amely 3000 ölnyire a tótól északra meleg forrásból fakad és egy kis tó, szélessége 14.400 öl, mélysége 60 öl. Ennek a víznek belső és külső használata a skorbutnál, vérhajoknál és más alkati betegségeknél nagyon gyógyító hatásúnak találtatott. Eltekintve melegségétől, amely Reaumur szerint 32 fokra emelkedik, kisfajtájú halak tenyésznek benne, de ezek evésre nem nagyon alkalmasak. Az irgalmas-testvérek néhány év előtt szintén hajlékot kaptak itt és idegenek részére új, egyemeletes, tekintélyes vendéglőt építettek, amely kastélyhoz hasonló. 3. Szaller György: Magyar ország földleírásának rövid foglalattya egy hozzá tartozandó újonnan rajzolt mappával együtt. Pozsonyban, Schauíf János betűivel. 1796. 249 o., osztályos mutatótábla, 1 térkép. (Ismertetését 1. Pöltzel Jenő dr.: Régi könyv a Balatonkörnyékről. „Balatoni Szemle" 1943. május hó, II. évf. 10. szám, 328—331. o.) A 135. oldalon a következőket találjuk: „Emlékezetre méltó, Keszthely Szomszédságában, a'Tó Szakadék Szélén egygy Várnak Omladéka, mellyet Fenék Várnak neveznek, a Rómaiak Cybalissának gondoltatik lenni. Lacus ad Cybalim. Itt a' Hévviz Pataknak Kénkő Szaga érzik s Orvosságul szolgál sok nyavalyában". 4. Vályi K. András: Magyar országnak leírása. Mellyben minden hazánkbéli vármegyék, Városok, Faluk, Puszták; uradalmak, fabrikák, huták, hámorok, savanyu és orvosló vizek, fürdőházak nevezetesebb hegyek, barlangok, folyóvizek, tavak, szigetek, erdők, azoknak hollételek, Földes Urok, fekvések, történettyek, külömbféle termésbeli tulajdonságaik a betűknek rendgyek szerént feltaláltatnak. Budán. A Királyi Universitasnak betűivel. 1796—99. I—

III. kötet. 702., 736., 688. o. A II. k. 356. o. Keszthely leírásában: „Eléggé esméretes már a Hazában az úgy nevezett Hévíz fürdő, melynek külömbféle hasznait, (lásd a felöle nyomtatásban kijött munkátskában) s ha vize a hozzá folyó hideg víztől elválasztatnék, kétségkívül nagyobb hathatósságát lehetne reményleni." Windisch 1780-ban Pozsonyban, Korabinsky 1786-ban Pozsonyban, Babótsay dr. 1795-ben Sopronban, Szaller 1796-ban Pozsonyban és Vályi 1796-ban Budán megjelent munkája egyaránt megemlíti a hévizi tó, illetve a Hévízpatak vizének gyógyhatását, így kétségtelen, hogy ezeknek azokban az időkben már nagyobb híre volt. 5. Magda Pál: Magyar országnak és a határőrző katonaság vidékinek legújabb statistikai és geographiai leírása. Pest. Trattner János betűivel s költségével. 1819. XVIII. ± 586. o. 302. o. Keszthely leírásában találjuk: „Ezeken kívül nevezetes az Ispotály és a Hévíz folyó m. lévő meleg fördő szép épületekkel".