Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. december / 2. évf. 15-16. szám

445 új templomba, mint a helyi hagyomány tartja, mert ez 1862-ben épült és Römer ottjártakor már készen állt. Lehet, hogy szorgosabb kutatással a faluban, káposztáshordókból, pajtákból még elő lehetne keríteni a régi templom faragott köveinek egy részét. Hencz Antal rajzai és Römer leírásai azonban ennélkül is lehetővé teszik, hogy az épületről magunknak képet alkossunk és építésének korát és művészettörténeti jelentőségét pontosabban meghatározzuk. A karmacsi régi templom alaprajzában feltűnő, hogy Römer első feljegyzésében újabbnak tartott hajó szerves folytatása volt a vele egy szélességű szentélynek. A kettő együtt voltakép egységes teret alkotott, •melyben csak a diadalív jelentett választó vonalat. Mivel az egyforma A régi karmacsi templom heveder- A régi karmacsi templom délkeleti •és átlósborda indítása a heveder szentélyablaka, alaprajzon a-val metszetével. jelezve. (Hencz Antal rajza után készült (Hencz Antal rajza után készült fametszet.) fametszet.) szélességű szentélynek és hajónak ilyen szoros egysége jellegzetes és igen gyakori késő gótikus motívum, valószínűnek tarthatjuk, hogy nemcsak a szentély, hanem a hajó is, legalább alapfalaiban, középkori volt. Hasonló egyhajós falusi templomalaprajzért nem is kell messze mennünk: elég. ha csak az 148l-es évszámot viselő nagyvázsonyi Kinizsi-templomot említjük. Karmacson a ma is meglévő torony természetesen későbbi hozzáépítés volt. A Hencz-féle rajzok szerint a karmacsi szentély boltozati rendszere és ennek részletformái, bordametszetek és bordaindítások, szintén késő gótikus jellegűek voltak. Ennek a hálóboltozatnak édestestvéreit szerte az országban megtalálhatjuk. (Ráckeve 1487—1517, Szilágynagyfalu, Szi-