Cholnoky Jenő (szerk.): Balatoni Szemle 1942-1944. 1-18.szám. - Magyar Földrajzi Társaság Balaton Bizottsága

1943. december / 2. évf. 15-16. szám

446 J^aiäkrüSzßtrJk lágysomlyó, Péterhegy stb.) Legközelebbi párhuzamként ismét a nagyvázsonyi Kinizsi-templomot idézhetjük. A karmacsi és a nagyvázsonyi szentély boltozata közt csak az a különbség volt, hogy Karmacson a szentélyszakasz közepét elfoglaló négyszögű boltmezőt egy észak-déli bordával két háromszögre osztották. Valószínű, hogy ehhez is Nagyvázsony, még pedig a Kinizsi-templom hajójának boltozata adhatta a a mintát, ahol ezt a megoldást talán a boltszakaszoknak a hajó hossztengelye irányában történő vidékies, nehézkes megnyújtása indokolta. {A nagyvázsonyi Kinizsi-templom képeit 1. Dornyay—Vigyázó: Balaton és környéke. Részletes magyar útikalauzok 7. 164—165 1.) Az ablakok mérmüveinek késő gótikus voltát már Römer is felismerte. Henc: sajnos csak a délkeleti .szentélyablakot rajzolta le. Ez függőleges irányban kétfelé volt osztva, mindkét részt fent félkörív zárta le, mint a zalaszentmihályi plébániatemplom szentélyablakain és a ráckevei szerb templom 1487—1517 közt készült ablakain is látjuk. A két félkörív és a külső csúcsív közét kitöltő mandorla-motívumot a nagyvázsonyi Kinizsitemplom hajójának egyik ablakáról ismerjük. Mindezek alapján Römer Flóris XIV. századra szóló kormeghatározá sát nem fogadhatjuk el. Holub József professzor kutatásai szerint ugyan Karmacson már 1395-ben állt a Mindenszentek tiszteletére szentelt templom, 1456-ban pedig az Egyházaskarmacs elnevezés is előfordul. Valószínű, hogy ennek a régi, talán már szűknek bizonyult vagy tönkrement templomnak helyébe építhették, a formák tanúsága szerint a XV. század legvégén, 1490—1500 körül azt az egyházat, amely kiállta a törökdúlásokat, de áldozatul esett a XIX. század „haladó, gyakorlatias" szellemének, magyarul mondva kapzsiságának. Vele a Balaton mentén és általában Dunántúlon elég gyéren képviselt késő gótikus építészet érdekes és jellegzetes példája veszett el örökre. A helyszínen emlékét nem őrzi más, mint a későbbi, idomtalan, omladozó torony. A mai nemzedék okulására csak azt kérdezhetjük: nem lenne-e sokkal szebb, hogy ha már feltétlenül szükséges volt a régi templom építőanyagára, inkább a tornyot és a hajót hordták volna el és ma is ott állana a kedves, hangulatos falusi temető közepén a szentély, kecses kőrácsos ablakaival, támpilléreivel, finom hálóboltozatával, mint messzi vidék legszebb temetőkápolnája és Karmacs község gazdag történeti múltjának bizonysága. Dr. Bogyay Tamás Helyesbítés. E cikksorozat első közleményében, a Balatoni Szemle Kl—M száma 395. lapján a balatonedericsi régi templom részleteit ábrázoló képe« » két jobboldali klisé (szentségtartó-fülke és sekrestve-ablak) nyomdai hibáin'»: felfordítva került nyomásra.